Húsvét táján már megjelenik az első hónaposretek, majd
szinte az év minden napján asztalunkra kerülhet valamelyik fajtája: a
feketeretek, a jégcsapretek. Nemcsak hogy elképzelhetetlen a szendvics vagy a
pástétomos kenyér nélküle, de még egészséges is.
Plinius
római történetíró szerint Egyiptomban magjából olajat nyertek, s ezért fontos
kultúrnövényként termesztették. Magján kívül gyökerét is használták.
Dioszkoridész ókori görög tudós megállapította, hogy a retek javítja az
emésztést. Hasonló megállapítást tett Galenus is, aki mint étvágygerjesztőt
ajánlotta. A népi gyógyászatban is sokoldalúan hasznosították. A retek leve és
a reszelt retek elősegíti a különböző mikrobáktól származó betegségek
gyógyítását.
Az
ókorban is kedvelték
Egyiptomban
már i. e. 2700-ban szerepelt az ételek között mint nagy mennyiségben
fogyasztott zöldségnövény. Európában a germánok és szlávok lakta területeken a
középkorban kezdték termeszteni. Hazánkban is régóta termesztik. A legrégebbi
kertészeti szakkönyvekben mindenütt található a retekről leírás. Felhasználása
sokoldalú volt. Betegségek gyógyítására legtöbbször a magját használták.
Különböző
színű és formájú
A
retek csípős ízét egy kéntartalmú allil- és butil-mustárolaj okozza.
Fajtánként, a termesztési körülményektől függően változik a mustárolaj-tartalom.
A növénynek répateste fejlődik, amely különféle
színű és alakú. Lehet piros vagy fehér, gömb alakú, vagy hengeres szárgumó,
vagy orsó alakúra megvastagodott gyökér. Legkedveltebb a piros hónapos retek,
majd közvetlenül utána jelenik meg a piacon a nagyobb testű, üvegesen fehér
jégcsapretek. A legnagyobbra nő az őszi-téli tárolásra alkalmas fekete retek.
C-vitaminban
gazdagabb a szabadföldi
Táplálkozási
jelentőségét többek között a benne lévő C-vitamin adja. Egyes fajtákban nagy B1-vitamin-
és jelentős cukortartalmat határoztak meg. Az egyes retekfajták
C-vitamin-tartalma eltérő. A szabadföldön nevelt retekben több a C-vitamin,
mint a hajtatottban. A termesztési körülmények erősen befolyásolják a növények
beltartalmi értékét. Ugyanannak a retekfajtának különböző egyedeit vizsgálták
meg laboratóriumban, s számokban a következő jelentős különbségeket
állapították meg:
A
vizsgált növény
|
Szárazanyag
%
|
C-vitamin-tartalom
mg /100 g
|
Szabadföldi retek
|
6,8
|
47
|
Üvegházi retek
|
5,8
|
30
|
Főzelék
is készülhet belőle
Mint
láttuk, magjáért is termesztették. A nálunk szokásos gumófogyasztáson túl egyes
országokban a levelét főzelékként fogyasztják. A lomb beltartalmi értékei
kedvezőbbek, mint a gumóé.
A fekete retek köhögésnél a tüdő tisztítására
alkalmas. Reszelve mézzel keverhető, vagy egy nagy fekete retek közepét kivájva
a keletkezett üregbe egy kis mézet teszünk; a retek így nedvet ereszt. Ezt
köhögés, rekedtség ellen lehet használni. Gyomornak, epének egyaránt jót tesz a
retek. A hónapos retek sajátsága ugyanaz, mint a fekete reteké, csak a hatása
gyengébb.
A
bűneset előtt az ember a növények terméseit fogyasztotta. A bűneset új helyzet
elé állította az embert. Teremtőnk az „egyed
a mezőnek füvét" (1Móz 3:18) felszólítással segítséget nyújtott. A zöldségfélék
így mindennapi táplálkozási célra alkalmasak, de gyógyászati célból is áldást
jelentenek. Használjuk ki a nekünk adott lehetőségeket! Kertjeinkben termeljünk
egészséges körülmények között növényeket, hogy mi is egészségesek lehessünk.
Fekete
István
agrármérnök
|