Talán nem mindig gyakorol ránk egyforma mély hatást az időjárás, de befolyása alól senki sem tudja magát teljesen kivonni. Nem kell nagy megfigyelőképesség annak az észrevevéséhez, hogy az időjárás mily nagy mértékben befolyásolja kedélyállapotunkat. Hiszen ismeretes, Hogy Goethének, a németek nagy költőjének alkotó ereje mily gyakran állott az időjárásnak és az őt körülvevő természetnek a befolyása alatt. A nagy ember ennek teljes tudatában is volt.

Mivel magyarázzuk az időjárásnak a kedélyállapotunkra gyakorolt hatását? Kétségtelenül megállapították, hogy a színek élénkítő vagy lehangoló hatással lehetnek az emberi lélekre. A világos, élénk színek felvidítanak, a sötét, egyhangú színek ellenben komorrá tesznek, és lehangolnak bennünket. Napsütéses időben mindent teljes színpompában, ragyogónak találunk, borús időben szürke hangulat szállja meg lelkünket. Próbát tehetünk: valamely napsütéses helyről menjünk be valami komor, homályosabb helyre! Tapasztalni fogjuk, hogy kedélyállapotunk megváltozik. A különböző hangnemek is befolyásolják az ember hangulatát és kedélyállapotát. A földre, az ablakra eső egyhangú esőcseppek elálmosítják az embert. Egészen más hatása van az ember kedélyére a zúgó vihar bömbölésének, a dörgések, villámlások leverőleg, bénítóan hatnak. A természet túlharsogó hangjára az ember érzi, hogy milyen gyönge és erőtelen. Egészen másként hat az emberi fülre a madarak csicsergése, tücskök ciripelése. Szinte elfog bennünket a vidám hangulat. A látás és hallás által szerzett benyomásokhoz csatlakoznak még azok az érzések, amelyeket testünk egész felülete közvetít számunkra. Így borús, esős időben akaratlanul is felmerül lelkünkben annak emléke, hogy valaha talán órákon át gyalogoltunk szakadó esőben, s talán hosszú ideig csapkodva a szembe fújó szél a hideg sőt arcunka, ki tudja meddig álltunk és dideregtünk nedves ruhánkban. Ez a bizonyos fokig talán tudatalatti emlék is elégséges ahhoz, hogy a felhős ég látása kellemetlen érzéseket váltson ki belőlünk.

Régi mondás, hogy vidám kedély az alapja az igazi munkakedvnek. Ezért joggal foglalkoztat bennünket az a kérdés, hogy miképpen őrizhetjük meg vidám kedélyünket és életkedvünket borús napokon is. Ha a nyitott ablakhoz lépve minden megerőltetés nélkül, kényelmesen könnyebb légzési és egyéb tornagyakorlatokat végzünk, azt tapasztaljuk, hogy szinte csodát művel. Meggyőződhetünk arról az igazságról is, hogy az idő soha sem olyan rossz, mint amilyennek a szobából látjuk.

Minden embernek módjában áll, hogy egyéniségének megfelelő szórakozást keressen, ami alkalmas arra, hogy esős, borús napokon is megóvhassa víg kedélyét és életkedvét. Ha az évszakok között egészség tekintetében egyáltalán lehet különbséget tenni, akkor az őszt nevezhetnénk az ő egyenletes hőmérsékletével a legegészségesebb évszaknak. Ebből a szempontból osztályozva utána következne a nyár, azután a tél, végül a tavasz. A tavasz a legállhatatlanabb, egyúttal talán a legveszedelmesebb évszak is: egyszer napfényes, máskor pedig zord és fagyos.

Évszakonként soha nem szabad elfeledkezni a szükséges óvatossági szabályokról. Jó és vidám hangulatot kívánva az olvasóknak:

Szigeti László