A Papp család 2011. szeptember utolsó vasárnapján ismét Csornán járt. A lakásotthon kis lakói már hetek óta, szinte mindennap felhívták őket, hogy „Mikor jöttök már?". Vasárnap még ki sem keltek az ágyból, de már izgatottan telefonáltak, hogy hallják a hangunkat.

„Jöttök?" - kérdezték, és amikor azt válaszoltuk, hogy már készülődünk az induláshoz, kiugrottak az ágyukból, hogy a szobájuk is rendben legyen, mire odaérünk.

Még meg sem állt a házuk előtt az autó, de már rohantak, hogy ölelhessenek és mesélhessenek. Örömmel hallottuk, hogy Tibi, Manóék bátyja, aki tavaly került ki az intézményből, jól érzi magát a rokonainál, és még munkát is sikerült találni a számára. Beszámoltak a nyaralásaikról, hogy jól érezték magukat a Balatonon, az ADRA Táborban, és sikerült új barátságokat kötniük. Sokat beszéltünk arról, hogy számukra milyen védettséget jelent ez a lakásotthon, viszont ketten nagyon szeretnének elmenni, „szabadok" lenni.

Jutott egy kis idő a játékra is a kertben, egy kis foci a gyerekekkel, egy kis mogyorógyűjtés, mogyorótörés. Legnagyobb sikere talán mégis azoknak a zsákoknak volt, amiben az ADRA ruhák érkeztek. Most is nehezen tudtunk elindulni, az ölelő gyerekkarok szorításától, és a saját szívünk vonzása miatt is.

Hazafelé végigbeszélgettük a szerzett élményeinket és észrevételeinket. Már a következő találkozás alkalmát szervezzük. Isten vigyázzon ezekre a kis életekre, és kérjük, hogy óvja meg őket minden veszélytől!

Pappné Szigeti Gyopár
ADRA önkéntes