A Tiszavidéki Egyházterület terve szerint november 4. és 12. között az Egri Gyülekezetre került a sor a Megújulási és missziós hét megszervezésével. Az Úr különleges módon megáldotta a gyülekezet törekvéseit, és ezt szeretném megosztani veletek azért, hogy együtt örüljetek velünk, és bátorítással és ötletekkel szolgáljunk azoknak a gyülekezeteknek, akik még ez után következnek.

A programot november 4-én, pénteken este kezdtük közös imaalkalommal, amelynek keretében a megújulás témáját tanulmányoztuk, és egyházunk, valamint személyes hitéletünk megújulásáért imádkoztunk.

A november 5-i szombatot teljes egészében a megújulás témájának szenteltük.

November 6-án vasárnap a felkészülés utolsó simításait végeztük el, hogy másnap reggel indulhasson a nagy munka.

November 7-től 10-ig négy egri középiskolában rendeztünk Biblia-kiállítást és ezzel párhuzamosan osztályfőnöki illetve magyar órákon tartottunk előadást a Bibliáról naponta 8 és 14 óra között.

Ez azt jelenti, hogy 850 diákot szólítottunk meg szervezetten (osztályfőnöki óra, magyar óra, illetve tanárok osztályokat hoztak le a kiállításra), ezen kívül nem szervezetten, szünetekben sok diák és tanár nézte meg a kiállítást, és beszélgetett velünk. Hétfőn 12 osztálynak tartottunk osztályfőnöki órát, ami kb. 350 diákot jelent. Programunk nagyon jó fogadtatásban részesült úgy a diákok, mint a tanárok és igazgatók részéről. Két iskolában az igazgató külön beszélgetésre behívott az irodájába. Az egyik iskolában videofelvételt készítettek az előadásról, hogy más osztályokban is levetíthessék, másikban fényképet és cikket tettek fel az iskola honlapjára. Minden iskolában kvízt szerveztünk a kiállítási paneleken levő információkból, és iskolánként 10 könyvet sorsoltunk ki azok között, akik részt vettek. Azok a tanárok is kaptak egy-egy könyvet, akik osztályukkal együtt részt vettek a programban.

November 7-től 10-ig délután 2-től az Egri Művelődési házban tartottunk Biblia-kiállítást és este 5.30-tól előadást, amelyen alkalmanként 30 és 50 között volt a jelenlevők létszáma. Délután 2 és 5.30 között sokan megnézték a kiállítást. 2-3 testvér szinte folyamatosan beszélgetett emberekkel.

Két vendégelőadónk is volt, akik velünk együtt állták a sarat reggeltől este hétig, Szigeti Jenő testvér hétfőn és Szabó János testvér kedden.

A gyülekezet tagjai is keményen összefogtak a munka sikeréért. Erre szükség is volt, mert minden reggel az iskolákban kellett előkészíteni a kiállítást a panelekkel és a Bibliákkal, amelyek szállításához két autóra volt szükség, délután pedig át kellett szállítani a művelődési házba, este pedig összeszedni mindent, hogy másnap reggel az iskolában kezdeni tudjunk. Amíg a lelkészek órákon tartottak előadást, a testvérek a kiállításon szorgoskodtak, mert közben tanárok osztályokat vittek a kiállítást megtekinteni. 3-4 testvér mindig dolgozott. A testvérnők arról is gondoskodtak, hogy ennivalójuk legyen azoknak, akik épp dolgoztak.

A rendezvény médiafigyelmet is kapott. Több interjút adtunk TV-nek és újságnak.

November 11-én pénteken Ima- és megújulási alkalom volt a gyülekezeti tagoknak, és november 12-én szombaton szintén ennek a jegyében történtek az istentiszteletek.

A gyülekezetet összefogta a munka és az imádság. A személyek közötti feszültségek is csillapodtak, de javult a kapcsolat azok között is, akik addig is jól megvoltak egymással. Az, hogy egy héten keresztül a lelkészek reggeltől estig együtt dolgoztak gyülekezeti tagokkal, felmérhetetlen áldást jelentett. Elgondolkoztam azon, milyen lehetett, amikor Pál apostol mindennap reggeltől estig gyülekezeti tagokkal együtt dolgozott. Az igazi közösség kialakulásának nincs jobb módja ennél!

A hét folyamán sokszor láttam a testvéreket magukban vagy kis csoportokban imádkozni. Vagy, ha épp órán voltam, elmondták, hogy újra összegyűltek és imádkoztak. Folyamatosan éreztük, hogy a nagy küzdelem frontvonalában vagyunk, ahol minden erőnk és képességünk elégtelen. Ennek ellenére éreztük, hogy Isten hatalmasabb ennél, és a kihívások nem vették el a kedvünket és nem törtek le bennünket. Az Úr folyamatosan adott olyan tapasztalatokat, amelyek megerősítettek.

Talán hónapokon keresztül nem tudtunk annyi kapcsolatot teremteni, mint ezen a néhány napon, amikor kimentünk az emberek közé. Ugyanakkor olyan emberekkel is újra találkoztunk, akik valahogy elkerültek a szemünk elől az elmúlt hónapokban, években. Sőt egy olyan hölggyel is találkoztam, aki elmondta, hogy évtizedekkel korábban volt hasonló előadásokon, amikor Szigeti Jenő és Szilvási József testvértől kapott Bibliát. Erről az asszonyról senki nem tudott a gyülekezetben.

A Biblia-kiállításra egy nyugdíjas református esperestől is kaptunk Bibliákat, akinek a fia legalább két éve jár az Egri Gyülekezetbe és aktívan szolgál. A lányával is kapcsolatban vagyunk. Most ott volt az esperes úr a megnyitó előadáson és a zárón is, a felségével együtt.

Egy tapasztalat: Egy testvérnő a kiállítás előtti héten szórólapokat vitt ismerőseinek, és plakátokat helyezett el a városban, amikor meglátta az egyik ismerősét, akinek adott egy szórólapot és meghívta a kiállításra és az előadásokra. Az illető azt mondta, hogy ezt ki kellene hirdetni az egri Bazilikában is. A testvérnő nem tudta, hogy jól értette-e, amikor az ismerős megismételte, és azt mondta, hogy ha szombaton reggel bemegy a paphoz, vasárnap kihirdetik és a plakátot elhelyezik a hirdetőújságon. A testvérnő arra gondolt, hogy Isten adta ezt az ötletet az ismerősön keresztül, így szombaton reggel bement a Bazilikába, találkozott a pappal, aki nagyon készséges volt, és megígérte, hogy kihirdeti és a plakátot kiteszi a faliújságra.

Amit leírtam, nem azt jelenti, hogy az Egri Gyülekezet összekapta magát egy hétre, egyébként pedig nem történik semmi. Folyamatosan több bibliakör is működik a városban és még annyi indításához lenne igény, ami meghaladja az erőnket. Testvérek bibliaórákat tartanak Egerben és a környező településeken, még olyan távolságra is, mint Erdőkövesd. Keresztségi felkészítéseket is végeznek. Ebben az évben Egerben 9-en keresztelkedtek meg, ezek közül egy kivételével mindenkit gyülekezeti tagok készítettek fel.

A mostani missziós hét után is utómunkaként bibliaórát indítunk a Kálvin Házban, ami a református egyház tulajdonában van. Az előadásokon úgy észleltük, hogy sokan érdeklődnek a folytatás iránt.

Kérjük, hogy imáitokban támogassatok bennünket, hogy legyen erőnk szembenézni a lehetőségekkel és kihívásokkal, amikor gyülekezeti tagok munkájuk és családjuk mellett sok időt szánnak az Úrra! A lelkészért, Suhaj Renátáért is imádkozzatok, aki eddig is ereje felett vállalt munkát mind a négy gyülekezetében.

Istené legyen minden dicsőség.

Hegyes Horváth Géza