A kopásos izületi betegségek, más néven arthrosisok a
mozgásszervi betegségek egyik nagy csoportját képezik. Egy vagy több izületnek
lassú folyamatú megbetegedése jellemzi, amelynek előterében az izületi porc
károsodása, kopása áll.
Leggyakrabban a csípő- és térdizület érintett, mert ezekre
nehezedik a legtöbb teher.
Röntgenfelvételekkel is alátámasztható tény, hogy a 45 és 64
év közötti férfiak és nők mintegy 30%-nál kimutatható az arthrotikus
elváltozás, de nem ritka a 30 éves korosztálynál sem. A 65 év felettieknél akár 70%-os a gyakoriság.
Egészséges izület
Tudnunk kell, hogy ezek az elváltozások nem minden esetben
okoznak kifejezett panaszt, mint például fájdalom, mozgáskorlátozottság,
duzzanat.
Az egészséges izület felépítése: izületi porc, az alatta
levő csonttal, izületi tok és izületi nedvvel teli izületi rés. A porc
sejtekből és az általuk termelt alapanyagból tevődik össze, amely biztosítja a
csaknem teljes mértékű súrlódásmentes működést mozgás közben, és jelentős
lökéscsillapító hatással van a csontra, ezzel is csökkentve annak terhelését.
Az izületet kívülről az izületi tok határolja, ennek részei a rostszövet és az
izületi belhártya, amely termeli az izületi nedvet.
Hogyan keletkezik az arthrosis?
Gyakran az izület túlterhelésének hatására jön létre a porc
károsodása. A sejtek nem termelnek normális alapanyagot, a porc elvékonyodik,
rugalmassága csökken, a sima felület recéssé, érdessé válik. A porcleépítés
folyamán olyan anyagok (enzimek) szabadulnak fel, amelyek megtámadják a még
érintetlen porcszövetet. A porc alatt lévő csontban a túlterhelés apró
csontrepedéseket eredményez. Kompenzálásképpen a csontszövet sűrűbbé, merevebbé
válik. Elsősorban az izületi peremeken látható új csontszövet, és így válik az
izület mozgékonysága korlátozottá. Mivel a porcban nincsenek idegek, és a
leépülési folyamat gyulladás nélkül megy végbe, kialakulása hosszú ideig nem
válik észlelhetővé.
A fájdalom jelentkezése már egy előrehaladott állapotra
utal, amikor a gyulladást okozó anyagok a tok gyulladását eredményezik, és az
izület megduzzad, a rendellenes terhelés hatására fájdalmas izomfeszülés jön
létre.
Kiváltó okok
Az arthrosis keletkezésénél a következő tényezők játszanak
fontos szerepet:
*veleszületett csípőfejlődési rendellenesség
*a porc természetes elöregedése; a rugalmasság
(elaszticitás) és terhelhetőség csökkenése
*gyulladások
*anyagcsere-betegségek (köszvény)
*túlsúly
*az izületek túlterhelése (nehéz fizikai munka, élsport)
*sérülések (törések)
*sebészeti beavatkozások (műtétek)
Ellenszer
Mindezek ismeretében jogosan feltehetjük a kérdést, hogy mit
tehetünk ellene?
Elsődleges és legfontosabb cél a panaszok kezelése, és az
arthrosist okozó tényezők megszüntetése! A második fázisban a folyamat
továbbfejlődésének lassítása, lehetőség szerint megállítása, az izület újbóli
felépülésének támogatása hosszú távú kezeléssel. Ebben segít a:
fizioterápia, ergoterápia, gyógyszeres kezelés, ortopédiai
segédeszközök, műtéti kezelés. A sikeres kezelés a páciensek részéről is nagy önfegyelmet, megértő magatartást és
türelmet igényel, az állapotfelmérés és a jobb életminőség elérése érdekében. A
kezelési terv egyedi igények szerint alakítható, és az eredményesség folyamatos
kontroll segítségével érhető el.
Mayor Nóra
gyógytornász
|