Farkas Győző

- Győző, egy év után hogyan érzed magad itt, Kárpátalján?

- Amikor elfogadtam a szolgálatot, úgy gondoltam, hogy Ukrajna nagyon elmaradott ország. Ugyanúgy gondolkodtam, mint ma is sokan, akik nem töltöttek itt elegendő időt ahhoz, hogy többet megtudjanak. Annak ellenére, hogy alacsonyak a fizetések és a nyugdíjak és kevés a munkalehetőség, többnyire csak azok nem tudnak megélni, akik nem szeretnek dolgozni. Két gyülekezetem van Csongor (26 tag) és Beregrákos (14 tag). A gyülekezeteim tagjai is sokat dolgoznak, többnyire földművelésből és állattartásból tartják el magukat, így minden idejüket leköti a sok munka, de ha Isten művéről van szó, készek áldozatot hozni. Magam is falun nőttem fel, ezért hamar és könnyen beilleszkedtünk a feleségemmel és kislányommal együtt. Ma már nagyon jól érezzük magunkat ebben az országban, habár az ukrán nyelvet még nem sajátítottam el, amikor az itteni lelkésztársaimmal kommunikálok, szükségem van tolmácsra. Remélem, hogy pár év elteltével sikerül majd annyira megtanulnom az ukrán nyelvet, hogy tolmács nélkül is boldogulok. Magyar András testvérem és barátom mindig a következő igehellyel bátorít: „...akik Istent szeretik, minden javukra van" (Róm 8:28). Ezt tapasztaljuk nap mint nap, különösen amióta itt szolgálunk.

- Milyen jövőképet ápolsz a következő néhány évre?

- Szolgálatom elején szomorúan vettem tudomásul, hogy azon kevés nyájból, amely rám lett bízva, néhányan eltévelyedtek, mert nem voltak megfelelően gondozva. Nem az elődeimet hibáztatom, sőt senkit sem hibáztatok. Az elődöm ukrán ajkú: szerintem lehetetlen egy gyülekezetet megfelelően gondozni, ha a lelkész nem tud a gyülekezeti tagok anyanyelvén megszólalni. Az elsődleges feladatomnak tekintem, hogy az eltévelyedett tagoknak segítsek újra beilleszkedni a gyülekezetbe. Eddig már három embert sikerült, Isten segítségével visszavezetni a nyájhoz, ezek évek óta nem látogatták a gyülekezetet. Továbbra is vannak ilyen tagok, akikért sokat imádkozok és dolgozok. Minden vágyam az, hogy a gyülekezeteim új tagokkal szaporodjanak, már van egy barátkozó, akiért nagyon hálás vagyok Istennek. Különösen szeretnék fiatalokat elvezetni az igazság megismerésére, mivel nagyon kevés fiatal van a két gyülekezetben. Nem egyszerű itt a munka: most, amikor Szilvási András testvér előadás-sorozatát készítettük elő Beregrákoson, a helyi református lelkész egy körlevelet jutatott a reformátusokhoz, amelyben megtiltotta nekik, hogy eljöjjenek az előadásokra. Isten Lelke ennek ellenére is, szinte minden este több mint húsz lelket elvezetett az előadásokra. Úgy gondolom, hogy az évek múlásával Isten népe egyre több akadályba fog ütközni, de akik mindvégig kitartanak, elnyerik a Szentírás ígéreteit: „...légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját" (Jel 2:10).  

- Mivel tudnák a magyarországi testvérek támogatni a munkádat?

- A magyarországi testvéreknek már nagyon sokat köszönhetek, különösen Szilvási András és Magyar András testvéreknek, akik szolgálatom elejétől fogva támogattak, és nélkülük nem kerültem volna erre a helyre. Mindezt Isten különleges gondviselésének tartom. A legjobb segítség, amelyben bármelyik magyarországi testvérem kiveheti a részét, a Kárpátalján végzet missziómunkáért való ima. Nagy segítség lenne az, ha rendszeresen juthatnánk hozzá olyan könyvekhez, amelyeket tudunk használni a missziómunkában. Az Ukrán Unió minden gyülekezet részére DVD-lejátszót és lemezeket juttatott, értékes sorozatokkal, amelyekkel jól lehetne dolgozni itt is, ha magyarul lennének. Ezért nagy segítség lenne ha, olyan lemezekhez juthatnák, amelyekkel hatékonyan tudunk dolgozni, már néhánnyal rendelkezünk, amit hálásan köszönünk, már eredményesen fel is használtuk. Nagy segítségnek tekintjük azt, amikor egy magyarországi előadó, lelkész vállalja, hogy eltölt néhány napot - esetleg hetet - Kárpátalján, és megpróbál azonosulni az itteni körülményekkel, miközben egy előadás-sorozatot tart. Beregrákoson Szilvási András testvér tartott egy héten keresztül sorozatot, amely történelmi eseménynek számít a gyülekezet életében, mivel ebben a községben most először került sor ilyen jellegű missziómunkára. Ugyanakkor bárminemű segítséget szívesen elfogadunk, ami előbbre viszi Isten művét. „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" (Mt 6:33).

Győző szerénységből nem mondta el, de ha az unió felállíthatna egy úttörő-misszionáriusi alapot,
amit hazai és tengerentúli testvérek támogatnának, akkor kevesebbet kellene küzdenie a napi megélhetési gondokkal is.

AI