Egy minden tekintetben áldott és ünnepélyes szombati istentisztelet keretében emlékeztünk meg a Gyulai Szeretetotthon megalapításának 20. évfordulójáról ez év január 19-én.

Az ünnepélyen részt vettek egyházunk vezetői: Ócsai Tamás unióelnök, Tóth Sándor uniótitkár, Hegyes-Horváth Géza egyházterületi elnök. Meghívott vendégek voltak mindazok, akik munkájukkal, szolgálataikkal hozzájárultak a szeretetotthon elindításához, építéséhez és fejlesztéséhez. Első helyen az adományozó és alapító,  Cséfán György és felesége, valamint gyermekeik; a Dorkás Alapítvány Kuratóriumának korábbi és jelenlegi tagjai, az intézménynek azok a volt vezetői, akik kiemelkedően sokat tettek azért, hogy az otthon megkapja mostani arculatát. Megtisztelte ünnepségünket Galbács Mihály Gyula Város Önkormányzatának alpolgármestere is.

A közös ének és imádság után Döbrei Gáborné, az otthon vezetője köszöntötte a megjelenteket, ezt követően pedig a szeretetotthon történetét mondta el a kezdetektől-napjainkig.

Az elmúlt 20 év története nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a kicsiny és szegényes kezdet után, az Úr támogató gondoskodása milyen sokféle módon nyilvánult meg. Hittestvéreink áldozatos munkája, sok-sok kisebb és nagyobb összegű adománya által, a munkatársak önzetlen és fáradtságot nem ismerő munkájával épült, növekedett és fejlődött az intézmény.

Szeretetotthonunk 50 férõhellyel rendelkezik és ezt a létszámot igyekszünk is betölteni. Bár mi adventista szeretetotthon vagyunk így első helyen a hitünkben  megidősödött testvéreink kapnak elhelyezést -  nyugdíjuk összegétõl függetlenül - mégis, ha van üres férőhely, szívesen fogadjuk a nem adventista időseket is. Jelenleg is laknak nálunk néhányan ilyenek, és már volt keresztségünk is. Most is készül egy lakónk az Istennel való szövetségkötésre.

Az ünnepséget a Békéscsabai Gyülekezet kórusának a szolgálata tette igazán felemelővé és jó volt látni idős lakóink: Csapó Gáborné, Mihaicuta Rózsika, D. Nagy  Sándor, Szántó Zsuzsika, valamint munkatársaink szívből jövő ének- és versszolgálatát.

A visszaemlékezésekben id. Cséfán György beszélt arról, hogyan is született meg bennük a gondolat, hogy itt „öregotthont" kellene alapítani. Elképzeléseit elmondta Szigeti Jenõ, akkori unióelnök testvérnek, aki teljes támogatásáról biztosította. A Tiszavidéki Egyházterület központja abban az időben Békéscsabán volt és  adminisztrátora, Szabó Erzsike meghívást kapott arra, hogy legyen az otthon vezetője. Erzsike a beszámolójában szólt a kezdeti nehéz időkről, az építkezésről, a lakók összegyűjtéséről.

Bíró Ferencné, Icuka, mint aki kezdettől mostanáig szakácsként az otthon dolgozója, elmondta, milyen szerény eszközökkel, de igen lelkesen kezdte el a munkát. Mindenki derült azon, hogy „megmosott partvisnyéllel" nyújtotta a tésztát, mert még nem volt más. - Igen nagy élmény volt meghallgatni a beszámolókat.

Ezek után Galbács Mihály, Gyula városának alpolgármestere köszöntötte az ünneplő közösséget. Megköszönte a szívélyes meghívást, amit örömmel elfogadott, elmondta, hogy igen nagy örömmel hallgatta a szeretetotthon történetét, az érdekes beszámolókat és kifejezte legőszintébb jókívánságait a város nevében is mindazok iránt, akik mindent megtettek azért, hogy ebben az intézményben valóban otthont találtak és találnak az idős és megfáradt emberek.

Ezt követően Ócsai Tamás unióelnök szólta az Úr szent Igéjét, amelyben kiemelte Istennek az Õ teremtményei iránti gondoskodó szeretetét, különös tekintettel a megidősödött emberek iránt. Az ünnepség megható eseménye volt, mikor az unióelnök és uniótitkár köszöntötte az id. Cséfán házaspárt, mint adományozó alapítót. Cséfán testvér megköszönte az Úrnak, hogy bár betegen is, de megélhette és részt vehetett ezen a jubileumi alkalmon. Az ünnepség végén Hegyes-Horváth Géza testvér mondott záróimádságot.

A gyönyörűen megterített és a legfinomabb ételekkel megrakott asztalhoz az otthon vezetője  invitálta vendégeinket, amikor is Podina István nyugdíjas lelkész imája után, ki-ki válogathatott a finom ételekből és süteményekből.

Jubileumi ünnepünk mottója volt a 139. zsoltár 5. verse: „Elöl és hátul körülzártál engem és fölöttem tartod kezedet."

Hála a jóságos, gondviselő Istennek mindezekért, aki a múlt tapasztalataival bátorít arra, hogy reménységgel tekintsünk a jövő felé.

Stuber György