Nyolcvan éves jubileum a Székesfehérvári Gyülekezetben

A Székesfehérvári Adventista Gyülekezet idén tölti nyolcvanadik életévét. Ebből az alkalomból április 20-án egy különleges ünnepélyt tartottunk a helyi gyülekezetben. A jubileumon részt vett Ócsai Tamás a Magyar Unió elnöke és Ősz-Farkas Ernő a Dunamelléki Egyházterület elnöke, akik a délelőtt folyamán Igét hirdettek és Bihari Csaba a Dunamelléki Egyházterület titkára.

Nagyon sokan gyűltünk össze, így szükség volt arra is, hogy az emeleti teremben kivetítés segítségével kövessék nyomon a testvérek az istentiszteletet. Meghívtuk azokat a régi tagokat, akik elköltöztek és más gyülekezetbe járnak, de azokat is, akik már nem tagok az egyháznál. Sokan eljöttek közülük, jó volt a régi arcokat újra látni, ahogy nagy mosollyal üdvözölték egymást. De örültünk a régen nálunk szolgált lelkészeknek is, akik délután szóltak hozzánk pár szóban. Vagy egy fehérvári élményt meséltek el - fotókat is láthattunk -, vagy pár percben a szívünkre helyeztek néhány fontos gondolatot. Akik nem jelenhettek meg a szolgálatuk vagy a távolság miatt, levélben köszöntöttek minket. Az istentiszteleten elhangzott egy összefoglaló a székesfehérvári gyülekezet történetéről, melyet Szilvási-Csizmadia Andrea, a gyülekezet jelenlegi lelkésze olvasott fel, ez nosztalgikus hangulatot adott a napnak. Az ebédszünetben aztán felizzították a régi történeteket, itt is, ott is egy-egy vicces eseménybe, közös könyvárusítás történetébe, régi kirándulós élményekbe lehetett belehallgatni.

A délelőtti program keretében a Székesfehérváron szolgáló más egyházak lelkészei is csatlakoztak az ünnepélyhez. A lelkészek egy-egy köszöntőben gratuláltak nekünk a jubileumhoz, de volt, aki a program befejeztével is maradt még beszélgetni. A baptista lelkész a köszöntője végén áldott szombatot kívánt mindenkinek, s ez a gesztus különösen jól esett a tagoknak. A más egyházak azon lelkészei, akik nem tudtak részt venni ezen az alkalmon, levélben köszöntötték a gyülekezetet.

  Az ünnepélyt számos szolgálat színesítette, a gyerekektől az idősebbekig mindenki hozzájárult ahhoz, hogy igazán szép és emlékezetes szombatunk lehessen.

A szombati nappal azonban nem ért véget a program, másnap egy közös kirándulásra, bográcsozásra mentünk, bár ezen már kevesen vettünk részt, mégis jó lehetőség volt, hogy hétköznap találkozzunk egymással, hétköznapi dolgokról is beszélgessünk, és így talán jobban megismerjük egymást. Mind a szombati mind a vasárnapi programnak nagyon jó visszajelzései voltak, többen kérték, hogy tartsunk máskor is nagyobb ünnepet és közös ebédet. A vasárnapi kiránduláson pedig a több hétköznapi, kötetlen program igénye vetődött fel.

Természetesen lehetett volna még a szervezésen csiszolni, több körülményt figyelembe venni és több embert meghívni, de a jubileum mindenképpen jó élményekkel zárult, és reméljük, hogy a régi tagjaink is örömmel és vágyakozással gondolnak vissza.

Potempski