„Jeruzsálem falának a felavatásakor mindenütt fölkeresték a lévitákat, és elvitték őket Jeruzsálembe, hogy tartsák meg a felavatást, és örvendezzenek hálaadással, énekléssel, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal" (Neh 12:27).

2013. augusztus 31. kedves emlék lesz közel 120 ember életében, akik együtt élhettük át az isteni áldás egész sorozatát.

Ezen a napon ünnepelte ugyanis a Farmosi Gyülekezet a megalapításának 90. évét. Szép nap volt. Olyan nap, amely összehozta az embereket. Olyan testvérekkel emlékezhettünk vissza, akik már évtizedek óta nem jártak nálunk. Gyülekezetünk a testvérek fáradozása által megszépült, hogy Isten háza alkalmas legyen feltöltekezésre, kedves emberek befogadására.

A gyülekezet megalapítói küzdelmekkel teljes életet éltek. Minél inkább üldözték őket hitükért, annál inkább hirdették Isten Igéjének lényegét. Jézus Krisztus tettét, melyet minden emberért véghezvitt. Köszönjük, hogy volt mit tanulni a bizalom hőseitől. Nekik, későbbi hithű embereknek köszönhető, hogy a Hetednapi Adventista Egyház jelen van Farmoson.

Különlegessé tette a napot a sok, Istent bemutató és Őt dicsőítő szolgálat, melyeket a helyi testvérnők végeztek énekes, zenei és prózai formákban. Köszönjük a zuglói fiatalok énekeit is.

Isten Igéjét is több ízben hallgathattuk meg. Délelőtt szót kaptak községünk egyházi képviselői - az evangélikus és a református lelkész -, a község polgármestere pedig levélben köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. Az egyház részéről Ősz-Farkas Ernő, a Dunamelléki Egyházterület elnöke szólta az Igét. Délután volt lelkészeink kaptak lehetőséget az emlékezésre, majd a napot Bihari Csaba területi titkár ünnepi gondolatai zárták.

A nap tanulsága számomra:

- tanulni úttörőinktől és rendületlen hitre szert tenni, amellyel fiataljaink is megtalálják a helyüket a gyülekezeti, másokért végzett szolgálatokban.

- a polgármester úr szavai, miszerint örül, hogy találkozik a hétköznapokban az isteni szeretettel, melyet elviszünk az emberek életébe;

- ne csak gyülekezetünk, de saját lelki templomunk építésén is fáradozzunk. Bár nem vagyunk tökéletesek, mégis szeret minket Isten. Legyen jövőképünk. Vár ránk a szolgálat, melyre Isten tesz alkalmassá.

Öröm, hálaadás és dicséret Istennek, ez legyen életünk mozgatórugója!

D. K.