Még tartott a nyár, a kikapcsolódás, pihenés ideje, mi már elkezdtük szervezni az őszi programokat. Szeptember első és második vasárnapjára terveztünk közös összejöveteleket a bibliaköri tagokkal és a gyermekrajzpályázaton résztvevő gyermekekkel, szüleikkel, pedagógusokkal.

Az első vasárnap - szeptember 1-jén -  a már hagyományosnak mondható bográcsos összejövetelt tartottuk a gyülekezet udvarán. Többek eljöttek a bibliaköri tagok közül, sőt két személy visszatérő vendégként jött. Korábbi években jártak előadásokra, Bibliakörbe, majd elmaradtak, de azt mondták, hogy: „Olyan szép meghívót kaptunk, hogy el kellett jönnünk."

Egy szép és tartalmas napot töltöttünk együtt, baráti beszélgetésekkel, melyekben megosztottuk a nyár élményeit, és megbeszéltük terveinket a hűvösebb napokra.

Következő vasárnapra - szeptember 8. - a tavaszi gyermekrajzpályázat nyerteseinek meghirdetett  hajókirándulást szerveztük meg, ami akkor elmaradt a dunai árvíz miatt. Miután már Visegrádra nem indult hajó, így Szentendrét választottuk. Reggel egy kis zökkenővel indultunk, miután sokan nem tudtuk, hogy bizonyos utcák a félmaratoni futóverseny miatt le vannak zárva. Így többen akaratlanul is a futókkal egy darabon együtt futva, vagy más utcákon szintén nagy sietve,  de „befutottunk" 10 órára a Vigadó téri hajóállomásra. Néhány percig visszatartották a hajó indulását, így 25 fős kis csapatunk kifáradva, de boldogan indult Szentendre szigetére.

Sok érdekes néprajzi, történelmi tájházat néztünk meg, melyekben korabeli eszközök, mesterségek szerszámai, berendezések voltak láthatók, kipróbálhatók. Kora délután visszatértünk és megnéztük még a Marcipán Múzeumot. Nagyon szép, művészi kivitelű képeket, portrékat, virágokat, madarakat, tájképeket láttunk tökéletes hasonmással marcipánból.

Egy-két szülő is elkísérte gyermekét, a velük való beszélgetés meggyőzött bennünket arról, hogy érdemes a rajzpályázatokat szervezni, nagyon sok családnál hozzájárult a program ahhoz, hogy egyházunkról pozitív kép alakuljon ki. Elismeréssel szóltak a témaválasztásról, mert így gyermekük a Biblia egy-egy részét, történetét megismerheti, valamint a díjkiosztó ünnepségről, amikor az ADRA adományaiból és a gyülekezet hozzájárulásából minden résztvevő kisgyerek egy-egy kis csomagot kap. Megjegyezték, hogy más egyházak ilyen programot nem szerveznek. A beszélgetés során természetesen ajánlottuk nekik más programjainkat is.

Szeptember 14-én, szombaton aratási hálaünnepet tartottunk a gyülekezetben. A kedvezőtlen időjárás és rossz helyzet (márciusi hó, júniusi árvíz, nyári szárazság) ellenére van miért hálát adnunk, mert az Úr gazdagon megáldott bennünket. Az igehirdetés Ruth könyvéről szólt. A könyv története egy éhínséggel kezdődik, ami rendkívüli helyzet volt, hiszen az Úr megígérte: „Olyan föld az, melyre az Úr a te Istened visel gondot, mindenkor rajta függenek az Úrnak a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig" (5Móz 11:11-12). Ezért az éhség rendkívüli állapot volt. Az áldásokat természetesen a hűséges és parancsolatait megtartó népnek ígérte az Úr, ennek hiányában, megvonta áldásait.

Az éhség után visszatérő Naómit már csak a menye kíséri, férje, fiai meghaltak.

Ruth könyve arról is szól, hogyan bánjunk az idegenekkel. A falu közössége befogadja Ruthot, a moábita özvegyet, aki odaérkezésük után nem sokkal Boáz mezején tarlózgat, hogy megélhetést biztosítson magának és anyósának. Boáz is befogadja őt és áldást mond rá: „...legyen teljes a te jutalmad az Úrtól, Izraelnek Istenétől, akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél" (Ruth 2:12/b). A jutalmat, az adományt nem mi, hanem az Úr adja.

Boáz mint legközelebbi rokon megváltja Naómi földjét, és feleségül veszi Ruthot. Fiú gyermekük születik,  Obed, aki Isai apja, az ő fia Dávid. Így kerül be a moábita Ruth Jézus földi nemzetségi táblázatába (lásd Mt 1:5).

Az áldások nemcsak az e földi bőséget, jólétet jelentik, hanem megváltásunkat, az örök élet reménységét, ami sokkal többet jelent, mint a földi javak.

A déli szünetben közös ebéddel folytattuk a hálaadást, melyre vendégeinket is meghívtuk.

Áldásos szombatunk volt, hiszen hálát adtunk és megosztottuk az Úr áldását barátainkkal is.

Szeptember 16-tól kezdtük újra a Biblia klub összejöveteleit. Barátaink szinte hiánytalanul megjelentek. A „Merre keressem...?" c. sorozatot folytatjuk október végéig, majd utána előadás-sorozatot tervezünk a CSILI-ben. Ezután megkezdjük az előkészületet a nagyvárosi evangelizáció programjaiba való bekapcsolódásba.

K. I.