November 12. és 14. között egy meglehetősen zsúfolt menetrendű konferenciát tartott a TED Szekuláris és Posztmodern Konferencia címen a montenegrói Budván.

A témával foglalkozó legnevesebb előadók jó része megjelent világszéles közösségünkből, persze azért a legtöbben az európai régióból érkeztek. Közreműködésükkel Miroslav Pujic, a rendezvény szülőatyja valóban vegyes összetételű kínálatot ajánlott fel mindazoknak, akik a TED különböző országaiból érkeztek. Egyébként sem azokat hívták el e képzésre, akik először hallottak a posztmodern emberek kérdéseiről és a velük kapcsolatos keresztény kihívásokról, hanem azokat, akik szívükön hordozzák e tömegekhez tartozók felé való szolgálatot, missziót.

Minden adott volt tehát egy komolyabb szakmai együttlétre. Talán egyedül a napi beosztás nem volt posztmodern jellegű, hiszen a reggel 8.30-as kezdéstől rövid szünetekkel egészen 21.00 óráig folyamatosan feszített ütemben működött a találkozó. Az egyes előadások után 7-9 fős asztaloknál továbbgondolhattuk a téma által felvetett kérdéseket, illetve visszajelezhettük véleményünket az elhangzottakról. Sokak számára ezek a 20 percek voltak a csúcspontjai a három napnak.

Könnyen belátható, hogy a motivált résztvevőket hamar inspirálni lehetett újabb értékes ötletek és gondolatok megfogalmazására. A több oldalról megvilágított posztmodern kultúra elésére így is igazi kihívást jelent a rájuk figyelő segítőknek is, viszont feltétlenül új szempontok kerültek előtérbe és meg is erősödhettek a résztvevők egy-egy szolgálat fontosságában a konferencia ideje alatt.

A legtöbbet a cikkíró számára Miroslav Pujic, Raafat Kamal, David Trim, Daniel Duda, Laurence Turner, Claude Richli, Kart Vahtramae és Wayne Krause előadásai jelentették.

Magyarországot az unió- és területi (Ócsai Tamás, Tóth Sándor, Zolyomi Renáta, Hegyes H. Géza, Ősz-Farkas Ernő) vezetésen kívül Zarka Kriszta és Péter, valamint Csizmadia Róbert és Horváth Péter képviselték, valamint részt vett a konferencián Cserbik János a KERAK elnöke is.

Most már rajtunk és a gyülekezeteken áll, hogy mit vállalunk embertársainkért.

A felvázolt lehetőségek szerint az én megértésemben hosszútávú befektetést kíván a posztmodern ember elérése. Közösséget, barátságot, időt, meghallgatást és még sok más mindent kell, hogy felajánljak embertársaimnak Krisztus megismertetésére. Isten számít rám, hogy teljes személyiségemet latba vetem a mai, más sémákban gondolkodó igen is értékes emberek megmentéséért. Mert nekünk igen is az ember a fontos és nem egy statisztikai szám vagy egy megoldandó probléma.

Bárcsak kialakulna egy összefogás a mai ember gondolkodásának jobb megértésére és szolgálatára Magyarországon is! Fontos lépéseket tettünk meg e felé. Isten áldja meg próbálkozásainkat!

Horváth Péter