Presbiterszentelés Tason

Az igei gondolatokat dr. Tokics Imre a Dunamelléki Egyházterület elnöke szólta Tit 2:1-10. versei alapján, aki egyben a felszentelés szolgálatát is végezte. Igehirdetésében kiemelte: „A Tassi Gyülekezetnek már régóta óhajtott vágya, hogy helyi felszentelt presbiter végezze a szolgálatot. Ma érkezett el ez a nap, hiszen a Dunamelléki Egyházterület nem csupán az öregotthont látja itt, hanem a gyülekezetet is.  Fontos, hogy a presbiter mindent, amit tesz vagy nem tesz, az Úrért tegye. A felszentelt személynek olyan tulajdonságai kell legyenek, mint egy idős, bölcs embernek. Komlódi Lajos testvér megtanult kevés szóval sokat mondani. Ne azért tegyétek, amit tesztek, hogy valaki megköszönje, hanem azért, hogy Isten köszönje meg számotokra. Presbiternek lenni annyit jelent, hogy az adott szó érték. A presbiter minőséget képvisel; megmérni a megmérhetetlent - ez lesz a feladatotok. Az általatok megmérettek minősége vagytok. A mértékletesség egyensúlyt jelent. A tudomány nem más, mint az Istenről szóló dolgok összessége. Egészséges tudományhoz illő beszédet kell szólni. Bármit teszünk minden a tudományról szól. Lehet-e némán szólni? A presbiternek ez a kötelessége. Ő a néma tanú. Érezzétek azt, amit eddig is éreztetek, de ezentúl fokozottabban érezzétek, hogy a gyülekezet megbízott benneteket. Hiszem, hogy Jézus még inkább ott lesz veletek az elkövetkezendő időben. E szolgálatban a felelősséget lássátok meg, ne csupán a tisztséget! Isten áldja meg szolgálatotokat!"

Komlódi Lajos testvér 1955. július 21-én, Tasson született adventista családban. Édesanyja is az öregotthon dolgozója volt. „24 éve dolgozom az otthonban. Naponta érzem az Úr segítségét, és ezt érezzük most is, amikor Isten a presbiteri szolgálatra hívott el. Tudom, hogy ez a kijelölt helyem, és itt kell kérnem az Úr vezetését. Imádkozzatok, hogy úgy tudjunk megállni, hogy egykor majd Isten országában együtt lehessünk!" - nyilatkozta Komlódi testvér.

Zoboki Nóra 1978-ban született. Öt évvel ezelőtt került az egyházi szolgálatba. Ő 1Móz 5:1-2 verseivel köszönte meg a gyülekezet bizalmát. „Istennek az a terve, hogy az ember Ember legyen. Ne a tisztség nagyságán, hanem az Emberen legyen a hangsúly, és az életünk maradjon a fővágányon. Isten segítségét kérem, hogy mint a legfiatalabb presbiternőnek adjon e tisztséghez nagyobb erőt. Szeretnék Ember lenni. Az a lényeg, hogy olyan szolgálattevő nők és férfiak legyünk, amilyennek ő elképzelt bennünket" - fejtette ki hozzászólásában Zoboki testvérnő.

(SM)