2024. június 24. Hétfő
Napnyugta: 20:45
NyitólapOldaltérképLinkekElérhetőségLogin
 
 
 
 
 
      Címlap arrow Bibliaismeret arrow Lelki egészség arrow Jézus – Élő reménységünk
Jézus – Élő reménységünk PDF Nyomtatás E-mail
Tartalom
1. oldal
2. oldal

Bármilyen kudarc érjen is, tekintetünket emeljük önmagunkról - Jézusra!

„És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3:14-16).

A mikor Izrael népe a pusztán át Kánaán felé vándorolt, elégedetlenségükkel és panaszkodásukkal magukra vonták Isten ítéletét. Tüzes sivatagi mérges kígyók marták meg őket, és a halál fenyegette őket. Egy küldött jött a táborba azzal a hírrel, hogy rendelkezésre áll egy gyógyír. Krisztus utasítására egy rézkígyót állítottak fel, és akik arra feltekintettek, meggyógyultak.

Amikor kihirdették ezt az üzenetet, a betegek és haldoklók némelyike nem hitt benne. A táborban itt-ott ilyen szavak hangzottak el: - Lehetetlen, hogy meggyógyuljak, borzalmas állapotban vagyok. Akik nincsenek ilyen rosszul, talán felnézhetnek, és élhetnek.

Mások úgy gondolkodtak, nekik van saját gyógyszerük, amivel meggyógyíthatják a kígyó mérges harapását; ám csak azok gyógyultak meg, akik hittek az üzenetben, és feltekintettek a rézkígyóra. Ez a kígyó Krisztust jelképezte...

Az embereket a bűn mérgezte meg; de Isten biztosított egy gyógyírt a bukott emberiségnek az Isten Báránya személyében, aki elveszi a világ bűneit. Hiábavaló reménység minden, ami Krisztuson kívül valami másban kínál üdvösséget. Semmivel sem szomoríthatjuk meg annyira Megváltónkat, mint azzal, ha kétségbe vonjuk, hogy meg tud menteni bennünket. Bármilyen bűnös életet éltünk is, bármilyen mélyen ivódott is belénk a bűn, van Valaki, aki felettébb meg tudja szabadítani azokat, akik általa járulnak Istenhez.

A bűn betegségére Jézus a gyógyír. Lehetünk műveltek, de az emberi műveltség nem képes kigondolni az üdvösség útját. Lehetünk gazdagok földi értelemben, de ez nem biztosít váltságdíjat lelkünk bűneire. Az üdvösség Isten ajándéka Krisztus által, és az ígéret így szól: „hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen".

 

A látszat-hit nem elegendő

Nem elegendő, ha látszat-hittel rendelkezünk. Legyen olyan hitünk, amely életadó erővel árasztja el lelkünket! Nagyon sokat veszítünk, mert nem gyakoroljuk a Krisztusba vetett, egyszerű, élő hitet. El kell tudni mondani: „Ő az én Megváltóm; Ő meghalt értem; Reá tekintek, mint tökéletes Megváltómra, és élek." Jézusra kell néznünk nap mint nap, és élünk. Mindenben Reá kell hagyatkoznunk, mint Példaképünkre. Ez a hit. ...

Akkor tiszteljük igazán Urunkat és Mesterünket, ha őszintén belé helyezzük bizalmunkat. Ha kételkedünk az üzenetben, amit nekünk küldött, akkor hasonló helyzetbe kerülünk, mint az izraeliták, akiket megmartak a mérges kígyók, és mégsem tekintettek fel, hogy éljenek. Ha elfogadjuk a szeretetteljes üzenetet, amely meghívásokban, feddésben, intésben érkezett hozzánk, az az életünket és lelkünk gyógyulását fogja eredményezni.

Nem szabad a Krisztussal való, bensőséges kapcsolatnál kevesebbel beérnünk! Ő a szabadságot és az üdvösséget ajánlja fel számunkra, s nekünk élő hittel kell megragadnunk Isten drága ígéreteit. Ám ha csak részlegesen hiszünk, ha lelki életünkben nem mutatkozik meg a szeretet által munkálkodó és lelket megtisztító, élő hit hatalma, akkor nem teljesítjük Urunk és Mesterünk kívánalmait. Jézus ezt mondja: „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek", ám ha Ő bennünk lakozik, és mi Őbenne, akkor az Ő hatalma által bármit meg tudunk tenni. Úgy kell bíznunk benne, mint ahogy a gyermek bízik földi szüleiben. Olyan szeretetet kell éreznünk iránta, hogy ne áruljuk el belénk vetett bizalmát, és ne kételkedjünk benne semmilyen körülmények közt. Ismernünk kell az igazságot, ahogy az Jézusban van.

Hasonlóvá kell lennünk ahhoz a beteg asszonyhoz, aki átküzdötte magát a tömegen, hogy megérintse Krisztus ruhájának szegélyét. Nem egy mindennapi érintés volt ez, hanem a hit érintése, mert gyógyító erő származott Krisztusból, ami meggyógyította őt. Bár a tömeg ott tolongott a Megváltó körül, és mindenfelől szorította Őt, mégis megérezte a hit érintését. Megfordult, és ezt kérdezte: „...Ki az, aki engem illetett?... Mikor pedig látta az asszony; hogy nem maradt titokban, reszketve előjött és előtte leesvén, megjelentette néki az egész sokaság előtt, miért illette őt, és hogy azonnal meggyógyult. És ő monda néki: Bízzál leányom, a te hited megtartott téged; eredj el békességgel!" (Lk 8:45, 47-48).1



 
< Előző   Következő >

 
 
 
Bibliaismeret
Bibliatanulmányok
Lelki egészség
Bibliai Levelező Iskola
On-line Biblia
Ellen G. White Írásai
Joomla Toplista