Július 30. és augusztus 4. között került
megrendezésre Lovasberényben a Bibliai és Kézműves Tábor, 45 gyermek
részvételével, akiknek többsége a faluban lakó gyerekek közül került ki. A
programnak a helyi gyülekezeti kisház adott otthont.
Délelőttönként
négy csoportban folytak a bibliai történeteket feldolgozó foglalkozások, négy
tanító vezetésével. A történetekhez kapcsolódó énekeket külön tanító
segítségével tanulták meg a gyerekek, közös program keretében. Délutánonként
pedig ismét négy másik tanító segítségével kézműves foglalkozások folytak. Az
így elkészült munkákat a szülők és az érdeklődők egy kiállítás keretében
tekinthették meg szombaton, amikor a hét folyamán tanultakból is ízelítőt
kaphattak a délelőtti ünnepélyes program alkalmával.
(Földesi Hajnalka)
Kommentár: Az embernek
muszáj kipróbálnia mindig valami új dolgot ahhoz, hogy megismerje saját magát.
Hogy tudja neki való-e az a feladat, amire vállalkozott, vagy sem. Szeretem,
hogy vannak kihívások az életben. Akkor a legjobb, ha sikerem is van benne.
Ez volt az
első kézműves tábor, ahol nem táborozóként, hanem mint segítő vettem részt.
Különös volt a színfalak mögött nézni az „előadást". Láttam a tábor szervezőit
színészekként, akik percre pontosan színpadra léptek, és mosolygós arccal
bevonták játékaikba a gyerekeket, akik aztán örömmel és szorgos kezekkel
kapcsolódtak be a közös játékokba. És aztán jó volt látni a visszatérő
„színészeket", hogy sikerült adniuk valamit a „közönségnek".
Furcsa volt,
hogy eddig én hallgattam valakire, most pedig rám figyeltek. Eddig nekem
kellett segítség, most én adhattam segítséget, és bennem bíztak. Eddig én
játszottam, most én adhattam a játékot. Igaz, féltem egy kicsit, mi van, ha
nekem ez mégsem fog menni, de azt hiszem, belejöttem. Van még mit tanulnom, de megérte!
Győrik Ágnes
|