A „barack" szó legelőször a 16. századból való Besztercei szószedetben fordul elő, de nemsokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló magyar kajszit. Két gyümölcsöt is barack szóval jelölünk; helyes, ha elkülönítjük a kettőt: kajszibarack és őszibarack. E cikk a kajszibarackról szól.

A kajszibarack Kínából származik. A hosszú Selyemúton vándorolva jutott egyre nyugatabbra. Örményországban alakult ki egyik jellegzetes termőtája, majd innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban, s ezeken keresztül jutott hazánkba is. Dr. Entz Ferenc - kiváló pomológus - a 48-as szabadságharc honvéd főorvosa azt írta, hogy: „Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája". A kajszibarackot hamarosan kiterjedten termesztették hazánkban, de nagy fellendülése csak a 19. század derekán kezdődött meg. A kedvező termelési tapasztalatok a múlt század közepétől arra ösztönözték a gazdaságokat, hogy hatalmas kajsziültetvényeket hozzanak létre. A kiskertekben továbbra is eredményesen termelték ezt az illatos gyümölcsöt.

Trágyázni kell, de nem akármivel

A kajszibarackfákat rendszeresen kell trágyázni. Legjobb erre a célra a komposzt. Ez biztosítja, hogy megfelelő tápanyagok halmozódjanak fel a kialakuló gyümölcsben. Az általánosan elterjedt műtrágyázás nem kedvez az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsnek. A széles körben elterjedt, teljesen általánossá vált műtrágyázás megváltoztatta a talajok szerkezetét, s a növények nem képesek felvenni azokat az anyagokat, amelyekre az embernek feltétlenül szüksége van. A modern, intenzív mezőgazdasági művelési módszerek következtében gyümölcseink már egyáltalán nem olyan jók, mint akár 50 évvel ezelőtt. Az emberi szervezetnek szükséges mikroelemek már nincsenek kellő mennyiségben a fogyasztásra szánt gyümölcsökben. Az ásványianyag-tartalom e drámai csökkenése a műtrágya-használat egyenes következménye. A műtrágyák ugyan elősegítik a növények növekedését - s ez látványos -, azonban a kulcsfontosságú ásványi anyagok rovására megy.

A barackfa is megbetegedhet

Sokan örülnek a kert szépségének - hányan viszont nem is ismerik annak örömét, egészséget adó környezetét! A legszebb környezetet olykor növényi betegség is megzavarja. A kajszibarackfa sem kivétel. Sokféle betegség és kártevő fenyegeti, mégis a legveszedelmesebb valamennyi között a gutaütés. Sokáig úgy véltük, hogy ennek a betegségnek - ami a korona egy részének vagy az egész koronának hirtelen elszáradásában mutatkozik meg - élettani okai vannak. Az újabb tudományos vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy az élettani rendellenességek mellett a gutaütésért egy baktérium- és egy gombafaj fertőzése felelős. A védekezés egyszerű, emberre ártalmatlan módszerekkel lehetséges - s ez is feladatunk, hogy így őrizzük meg a kertet.

Hungaricum

Bálint gazda gondosan őrködik gyümölcseink jó hírnevének megőrzésén: „a magyar kajszibarack minősége - elfogultság nélkül - kimagasló. Egy alkalommal módomban állott a londoni Covent Garden piacon végigkóstolni a napsütötte görög, francia, spanyol és olasz tájakról származó kajszikat, de ízben és zamatban egyik sem közelítette meg a nálunk termeltet. Indokolt, hogy Európa nagy gyümölcspiacain <<hungaricum>>-ként tartják nyilván a magyar kajszibarackot".

Fekete István
agrármérnök