Az
ókorban, amikor a Biblia íródott, nem volt még egészségtudomány. Nem határozta
meg még pontos definíció az egészség fogalmát. Az emberek egyszerűen Isten
ajándékának tartották a test zavarmentes állapotát és a vele járó hosszú
életet.
Az ótestamentumi ember hite
szerint az egészség és a hosszú élet ajándékát Isten azoknak adja, akik
megtartják törvényeit, mert ezek a törvények nem az embertől idegen parancsok,
hanem az ember életét óvó rendelkezések, amelyben Isten védi szövetséges
társait, akiket testileg-lelkileg áldani akar (2Móz 15:26; Jób 42:16).
Az egészség Ura
Ezért vannak a törvények között
különbféle közegészségügyi tárgyú törvények, mint amilyenek a halottak
érintésének tilalma, a mosakodások; sőt még olyan dolgokra is kiterjedt Isten
figyelme, mint az ürülék eltávolítása a tábor területéről (3Móz 12-15; 5Móz
23:10-15). Isten ura az egészségnek: próbaként, mint Jób esetében, el is
veheti, de ez csak ritka kivétel. Az Úr félelme, ami az igazi bölcsesség, az
emberben olyan belső rendet teremt, amely kihat a test állapotára is (Préd
3:8).
A
betegségről könnyebb írni, mint az egészségről, mivel csak akkor emlékezünk meg
erről a drága kincsről, amikor elveszítettük. Így volt ezzel a bibliai kor
embere is. Mégis van egy olyan bibliai szó, a tóp, ami az egészség fogalmát is
magában foglalta. A szó jót, szépet és egészségeset jelentett. Nagyon
jellegzetes, hogy a héber gondolkodás számára ez a három dolog egybeesett. Az
volt a jó ami szép volt, és az volt az egészséges, ami jó és szép. Amikor Isten
befejezte a teremtés művének egy-egy napját, a Biblia feljegyzése szerint azt
állapította meg egy-egy nap után, hogy minden igen jó, vagyis szép és
egészséges volt. Az egészséges élet szép és kellemes élet volt. Az egészséges
ember volt a szép ember, akár férfi, akár nő volt az illető.
Milyen volt az egészséges, szép
férfi?
Az emberi szépség normái az
évszázadok során változtak és ezt a változást a Bibliában is nyomon
kísérhetjük. Józsefet a szép termete és a szép arca tette csábossá (1Móz 39:6),
ami együtt járt testi és erkölcsi egészségével. Saul magas termete miatt
számított figyelemreméltó embernek, hiszen „nem volt nála szebb Izrael fiai
között, egy fejjel magasabb volt az egész népnél" (1Sám 9:2; 10:23). Az ókori
ember gondolkodása szerint a belső tartalmat a külső is kifejezi, ezért fogadta
örömmel a délceg, erős, egészséges királyt örömmel a nép (1Sám 10:24). Dávid
uralkodásával egy másféle szépségideál jutott uralomra, de ennél az
embertípusnál is fontos kívánalom volt az egészség. Dávid alacsony fiúcska
lehetett, aki megtanult a természetben élni, a Biblia szerint „pirospozsgás,
szép szemű és jó megjelenésű" volt (1Sám 16:12), nem tagbaszakadt óriás, hanem
gyors eszű, jó mozgású fiatal. Ez is fontos kritériuma volt az egészségnek.
Fiairól is ezt mondja az Írás, hogy: „Szép emberek voltak, nem volt bennük
semmi hiba tetőtől talpig" (2Sám 14:25; 1Kir 1:6). Új szépségideált a nagy
karriert befutó Dániel teremtett a késő biblikus korban, akinek - társaival
együtt - a szépségét csak fokozta, hogy mértékletes volt, és elutasította a
király asztalán lévő bőséges, de a Biblia normái szerint tisztátalan
(egészségtelen) táplálékot. Ő lett a késői zsidóság férfiideálja.
És milyen volt az egészséges,
szép nő?
A Biblia a női szépségről is
sokat beszél, amit erénynek tartottak, amelynek egyik legfontosabb kritériuma
az egészség. A Biblia a női test minden porcikájának egészséges, szép
működéséről beszél mindenféle álszemérem nélkül, mivel a Szentírásnak az az
alapelve, hogy amit Isten megteremetett, abban ne vonakodjunk a szépet
észrevenni. Jó példája ennek az Énekek Éneke, amely két szerelmes érzelmein,
testi szépségének, egészséges érzéseinek leírásán keresztül példázza Krisztus
és az Egyház, Isten és Izrael kapcsolatát. Sorra veszi a Biblia a menyasszony
különböző testrészeit, megcsodálja szemeit, rebbenő tekintetét, egészséges
fekete, természetesen göndör haját, szép, szabályosan nőtt fogait vagy piros
ajakát.
A nő szépsége természetesen nem csupán az
egyes testrészek szépségében mutatkozik meg. Az ókori ember nagyon sokra
becsülte a kecses mozgást, amit több bibliai hasonlat is megerősít, ami talán
ma egy kicsit furcsának tűnik számunkra. Egyik például így szól: „a fáraók
kocsijába fogott paripákhoz hasonlítlak, kedvesem" (Én 1:9). Több Támár nevű
hölgyet is ismerünk az Ószövetségből. Ez a név pálmafát jelent, aminek kecses
mozgása, hajlékony rugalmassága volt a névadás gyökere. A pirospozsgás,
egészséges arcbőr mind a férfiaknál, mind a nőknél a szépség és az egészség elengedhetetlen
kelléke volt. Az egészséges bőr elengedhetetlen feltétele volt, hogy olajjal
megkenjék, hiszen a sivatag felől fújó, apró port szállító szél
kicserepesítette, kiszárította az ápolatlan bőrt. Az olajat sokszor
megillatosították, hiszen a jó illat is fontos kelléke volt az egészségnek
A teljes élet kulcsa
Mint látjuk, a Biblia nem
életidegen könyv, nem aszkézist, hanem célszerű, szép és főként egészséges
életet hirdet. Isten nemcsak a teremtett világot bízta ránk, hanem testünket,
materiális létünket is. Azt akarja, hogy törvényeinek segítségével életünket
jól használjuk, hiszen az élet kincs, szépség és jóság egyben. Isten azt
akarja, hogy Tőle élni tanuljunk.
Prof. dr. Szigeti Jenő
a történelem-tudományok doktora
|