Hetednapi Adventista Egyház

Keresztség Dorogon

Ünnepélyes keresztségi istentiszteletre gyűltünk össze 2007. szeptember 22-én a Budapest-Terézvárosi Gyülekezet kápolnájában. A keresztelendők közül ketten a Dorogi Gyülekezet tagjai lettek. Az Igét Simon Zsolt testvér, a gyülekezet lelkipásztora nyitotta meg.

Kacser Lajosné hosszú utat tett meg, míg végre rátalált Jézusra, akinek társaságában most már igazi örömmel járja tovább a helyes utat. André Krisztina a Dorogi Gyülekezetben volt gyermek, itt erősödött meg szívében a Krisztusba vetett hit. A gyülekezet különös szeretettel kísérete el szövetségkötésének alkalmára. Mindketten megtanulták és megértették, hogy az Úr lépésről-lépésre vezette őket, és ez az út akkor is biztonságos, ha pusztaságon vagy tengeren vezet is át.

Az istentiszteletet a Terézvárosi Gyülekezet kórusának szolgálata, Nyári István és André Krisztina költeménye tette még emelkedettebbé.

A bemerítés szolgálatát dr. Szigeti Jenő testvér végezte.

André Károlyné

André Krisztina
Köszönöm
Minden szónak súlya van... Mit is mondhatnék életem legbecsesebb, legfontosabb napján? Bárhogy is keresem, kutatom: Egyetlen szó marad meg bennem, De még ez is kevés, hogy elmondja: „Köszönöm, Istenem!"	Papírra vetett színes gondolatok, Ábrándozó, ember-féle tervek, célok… Nekem is van belőle néhány, De találtam fontosabbat ezeknél, Szavaimmal, szívemmel, életemmel Neked kívánok élni, hiszen: „Köszönöm, Istenem!”
Nagy áldás az embernek a beszéd, Taníts meg vele méltón bánni, Add, hogy mindenkivel megtaláljam, A Tőled kapott nyelvet: a szeretetet. Szavaim ne legyenek üresek, Kopott, hézagpótló semmiségek. „Köszönöm, Istenem!"	Támogatást, erőt, újbóli hitet, Életet, napfényt, levegőt, természetet, Drága szüleimet, testvéreimet, családomat, Barátaimat, álmaimat, vágyaimat, Cserkészeket, értem mondott imákat, Megtérést, szombatokat, szeretetet... „Köszönöm, Istenem, az új Életem!"
2007. szeptember 21

< Előző		Következő >

[ Vissza ]

Köszönöm