oldal 3 / 3
Elizeushoz hasonlóan áldást hagyhatunk magunk után, amikor elmegyünk
„Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A moábita portyázó csapatok
pedig az országba törtek a következő esztendőben. És történt, hogy egy embert
temettek, és mikor meglátták a csapatokat, gyorsan odatették azt az embert az
Elizeus sírjába; de a mint odajutott és hozzáért az Elizeus tetemeihez,
megelevenedett és lábaira állott." (2Kir 13:20-21)
Elizeus
életadó szolgálata nem fejeződött be a halálával. Ahogy egy év múlva a csontjai
mellé próbáltak helyezni valakit, életre kelt. Különös, egyedülálló történet.
Csupán egy személy élt ezen a földön, akivel ez megtörtént. Máté evangéliuma
feljegyzi, hogy Jézus Krisztus halálakor a sírok megnyíltak és sok elhunyt
szent feltámadt. Csupán Elizeus kiváltsága volt, hogy ebben is a Megváltó
előképe legyen.
Meg vagyok
győződve, hogy ez az eset mást is elmond nekünk. Arról is beszél, hogy Elizeus
életadó szolgálata nem fejeződött be a halálával. Mivel megszentelt életet élt,
még halála után is áldásos befolyással volt az emberekre. Nem a középkori
ereklyetisztelet megalapozására van feljegyezve ez az eset, mint ahogy azok az
esetek sem, amikor Jézus, Péter vagy Pál ruhájának érintése gyógyulást hozott.
Hanem hangosan beszél arról, hogy bár a próféta meghalt, de Akit képviselt, az
él. Él az Úr, és Ő az Üdvözítő! Joás sírása nem egy valóságos veszteségnek
szólt, hanem a saját hitetlenségének. Isten nyilvánvalóvá tette, hogy Elizeus
halála után is van hatalma a körülmények megváltoztatására, a közbelépésre, a
helyreállítására. Sajnos ezt akkor sem fogadta mindenki hittel és
lelkesedéssel.
Isten ma is
él! Képes arra, hogy az átadott élet gyümölcseit messze továbbnyújtsa szolgái
életénél. Rousseau, Darwin, Nietzsche vagy Marx öröksége is túlélte a maga
korát - és megfertőzték a világot istentagadó lázadásuk hamis rendszerével. A
Jelenések könyvében azonban Jézus Krisztus így tesz bizonyságot magáról: „Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, és
az Élő: pedig halott valék, és íme élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a
pokolnak és a halálnak kulcsai" (Jel 1:18). Ahogy Elizeus üzenete és
szolgálata nem halt meg vele, úgy úttörőink szolgálata, írásai ma is áldásos
befolyást árasztanak a világra. Így Isten mai szolgáinak befolyása, amelyet nem
maguktól, hanem Jézus Krisztustól közvetítenek, szintén örökérvényű eredményt
szerezhet.
Vegyük
példának Elizeus életét és halálát! Más lett-e a világ azért, mert megszülettél?
Megváltoztak-e a dolgok körülötted, mert semmi sem volt fontosabb Isten
akaratánál? A világ nagy államférfiai, filozófusai rég letűntek, de Jézus
Krisztus ma is él. Ő az Első és az Utolsó. Azt mondja, hogy nála van a hatalom
az élet és a halál felett. Nála van a hatalom az örök élet felett! Ha élő
kapcsolatban vagyunk Krisztussal és Szentlelke bennünk él, akkor akár élünk
akár halunk, bizonyosak lehetünk benne, hogy Isten üdvözít. Bár lennénk ennek
az üzenetnek, hiteles képviselői, hogy amikor Jézus Krisztus hamarosan
megjelenik az ég felhőiben, mi is csatlakozhassunk Elizeushoz és minden
szentekhez, birtokba véve csodálatos örökségünket Jézustól. Ez a reménységünk,
ezért vagyunk Krisztus követői.
Dr. Szilvási András
|