A Hetednapi Adventista Egyház hivatalosan 1863-ban szerveződött meg, s már megalakulásától kezdve foglalkozott a dohányzás és a szeszes italok fogyasztásának kérdésével. Az egyház mindkettő használatát károsnak ítélte, úgy az egészségre, a családra, mint a lelkiségre nézve.

Az egyház álláspontja az alkoholizálással és a dohányzással kapcsolatban azóta sem változott. Az elmúlt évtizedekben az egyház aktívan támogatta az alkohol- és drogprevenciós nevelést az egyházon belül és más szervezetekkel együtt, a tágabb értelemben vett közösségben. Az egyház az 1960-as években kifejlesztette a „Lélegezz szabadon” programot, amely az egész világon elterjedt, és több százezer dohányosnak segített a leszokásban. Az eredetileg „ötnapos programnak” nevezett módszer az egyik legsikeresebb dohányzásleszoktató program.

Az a tény, hogy a laboratóriumokban újabbnál újabb kábítószereket állítanak elő, hogy újra előkerülnek és elterjednek a régi időkben használt természetes kémiai anyagok – mint a marihuána és a kokain –, súlyossá teszi a valamikor egyszerűnek tűnő problémát, amely folyamatosan növekvő kihívást jelent mind az egyház, mind a társadalom számára. Egy olyan társadalomban, amely megtűri, sőt elősegíti a kábítószerek használatát, a függőség növekvő veszélyt jelent.

Az egyház megkettőzte az erejét a függőségmegelőzés területén. Új tantervet és segítő programokat dolgozott ki, amelyek támogatást nyújtanak a fiataloknak abban, hogy önmegtartóztatók legyenek.

Az egyház azonban arra is törekszik, hogy felhívja a média, a közösségi tisztviselők és a törvényhozók figyelmét arra a veszélyre, ami az alkohol és a cigaretta folyamatos reklámozása és forgalmazása folytán éri a társadalmat.

Az egyház továbbra is hisz Pál apostol tanácsának időszerűségében (1Kor 6:19–20), amely szerint testünk a Szentlélek temploma, és meg kell dicsőítenünk Istent a mi testünkben. Istenhez tartozunk, és az ő kegyelmének bizonyságtevői vagyunk. Arra törekszünk, hogy a tőlünk telhető legjobb fizikai és mentális állapotban éljük meg az Istennel való közösséget, és megdicsőítsük az Ő nevét.

Ezt a nyilatkozatot Neal C. Wilson, a Generál Konferencia elnöke tette közzé 1990. július 5-én a Generál Konferencia Indianapolisban, Indiana államban megtartott ülésszakán.