2024. június 24. Hétfő
Napnyugta: 20:45
NyitólapOldaltérképLinkekElérhetőségLogin
 
 
 
 
 
      Címlap arrow Kik az Adventisták arrow Hitelvek arrow 25. Krisztus második eljövetele
25. Krisztus második eljövetele PDF Nyomtatás E-mail
A Hetednapi Adventista Egyház 28 hitelve -
Tartalom
1. oldal
2. oldal
3. oldal
 

A második advent és az emberiség

Krisztus második adventje érinteni fogja az emberiség mindkét nagy osztályát; azokat, akik elfogadták őt és az általa kínált üdvösséget, és azokat, akik elfordultak tőle.

A választottak összegyűjtése. Krisztus örökkévaló országa felállításának fontos része a megváltottak összegyűjtése (Mt 24:31; 25:32-34; Mk 13:27) a Krisztus által elkészített mennyei hazába (Jn 14:3).

mikor egy államfő meglátogat egy országot, csak kevesen lehetnek jelen a fogadásán. De amikor Krisztus jön, minden valaha élt hívő, tekintet nélkül korra, nemre, műveltségre, gazdasági helyzetre vagy fajra, részt vesz a nagy adventi ünneplésben. Két esemény teszi lehetővé ezt az egyetemes összegyűjtést: a halott igazak feltámadása és az élő szentek átváltozása.

1. A Krisztusban meghaltak feltámadása. A Krisztus visszatérését meghirdető trombitaszóra a halott igazak feltámadnak romolhatatlan és halhatatlan testben (1Kor 15:52-53). Ebben a pillanatban „feltámadnak először, akik meghaltak volt a Krisztusban" (1Thessz 4:16). Más szavakkal: feltámadnak, mielőtt az élő igazak az Úr elé ragadtatnak.

A feltámadtak találkoznak azokkal, akik távozásuk miatt bánkódtak. Most örvendeznek: „Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad'?" (1Kor 15:55).

Nem a beteg, öreg, megcsonkított, sírba tett testtel jönnek elő a feltámadáskor, hanem új, halhatatlan, tökéletes testtel, amelyre többé nem nyomja rá bélyegét a hervadásukat okozó bűn. A feltámadt szentek megtapasztalják Krisztus helyreállítási munkájának befejezését, és Isten tökéletes képmását tükrözik a gondolkodásukban, lelkükben és testükben (1Kor 15:42-54; lásd e könyv 25. fejezetét).

2. Az élő hívők átváltozása. A halott igazak feltámadásakor átváltoznak az igazak, akik a második adventkor életben vannak a földön. „Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára." (1Kor 15:53)

Krisztus visszatérésekor a hívők egyik csoportja sem előzi meg a másikat. Pál kijelenti, hogy az élő és átváltoztatott hívők elragadtatnak „azokkal (a feltámadt hívőkkel) együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe, és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk" (1Thessz 4:17; vö. Zsid 11:39-40). Tehát az összes hívő jelen lesz a nagy adventi gyülekezetben; minden korszak feltámadt szentjei és azok, akik életben lesznek Krisztus visszatérésekor.

A hitetlenek halála. Az üdvözültek számára a második advent az öröm és vidámság, viszont az elveszetteknek a kétségbeejtő rémület ideje lesz. Ők addig utasították el Krisztus szeretetét és a felkínált üdvösséget, mígnem a megtévesztő csalás csapdájába estek (lásd 2Thessz 2:9-12; Róm 1:28-32). Amikor látják a királyok Királyaként és uraknak Uraként eljönni Őt, akit elutasítottak, tudatára ébrednek annak, hogy ütött pusztulásuk órája. A rémülettől és kétségbeeséstől lesújtottan az élettelen világot kérik, hogy rejtse el őket (Jel 6:16-17).

Ekkor Isten elpusztítja Babilont, a hitehagyó vallások szövetségét. „Tűzzel égettetik meg." (Jel 18:8) E szövetség vezérét, a törvényszegés titkos bűnét, a törvénytaposót megemészti „az Úr az Ő szájának leheletével", és megsemmisíti „az Ő megjelenésének feltűnésével" (2Thessz 2:8). A fenevad bélyegének kikényszerítéséért felelős hatalmak (lásd a 12. fejezetet) „a kénkővel égő tüzes tóba vettetének". A többi gonoszt megöli „a lovon ülőnek", Jézus Krisztusnak, az Úrnak kardja, „amely az Ő szájából jő vala ki" (Jel 19:20-21).

 

Krisztus visszatérésének jelei

A Szentírás Krisztus eljövetelének nemcsak módját és célját nyilatkoztatja ki, hanem ismerteti azokat a jeleket is, amelyek előrevetítik e rendkívüli esemény közelségét. A második adventet meghirdető első jel Krisztus mennybemenetele után több mint 1700 évvel következett be. Ezt más jelek követték, amelyek szintén azt bizonyították, hogy Krisztus visszatérése nagyon közel van.

Jelek a természet világában. Krisztus megjövendölte, hogy „lesznek jelek a Napban, Holdban és csillagokban" (Lk 21:25). Közelebbről meg is határozta, hogy „a Nap elsötétedik, és a Hold nem fénylik, és az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel" (Mk 13:24-26). János még azt is látta, hogy nagy földrengés fogja megelőzni az égi jeleket (Jel 6:12). Ezek a jelek mind az 1260 éves üldözés végét jelzik (lásd a 12. fejezetet).

1. A föld bizonyságtevése. E prófécia beteljesedéseként történt 1755. november 1én „a legnagyobb ismert földrengés".[2] Ennek a katasztrófának a hatása, amelyet a lisszaboni földrengésként említenek, észlelhető volt Európában, Afrikában és Amerikában. Csaknem 4 millió négyzetmérföldre terjedt ki. Epicentruma Portugáliában, Lisszabonban volt, ahol néhány perc leforgása alatt a földdel egyenlővé tett köz- és lakóépületeket, sok ezer ember halálát okozva.[3]

Míg a földrengésnek nagy fizikai hatásai voltak, a kor emberének gondolkodására gyakorolt befolyása ugyanolyan jelentős volt. Sokan, akik akkor éltek, felismerték benne a végidő prófétikus jelét[4], és komolyan kezdtek foglalkozni Isten ítéletének és az utolsó napoknak a gondolatával. A lisszaboni földrengés ösztönzést adott a prófécia tanulmányozására.

2. A Nap és a Hold bizonyságtétele. Huszonöt évvel később feltűnt a próféciában említett következő jel - a Nap és a Hold elsötétedése. Krisztus világossá tette e jel beteljesedésének idejét - hogy az az 1260 éves pápai üldözést követi, amelyről a Szentírás máshol szól (Mt 24:29; lásd e könyv 12. fejezetét). De Jézus azt mondta, hogy e jeleket megelőző nagy nyomorúság megrövidül (Mt 24:21-22). A reformáció és az abból támadt mozgalom hatására az üldözés valóban megrövidült, úgy, hogy a XVIII. század közepére majdnem teljesen meg is szűnt.

E prófécia beteljesedéseként 1780. május 19-én rendkívüli sötétség szállta meg az észak-amerikai kontinens északkeleti részét.[5]

Ezt az eseményt felidézve, Timothy Dwight, a Yale Egyetem elnöke ezt mondta: „1780. május 19. nevezetes nap volt. Sok házban gyertyát gyújtottak; a madarak elcsendesedtek, és eltűntek, a házi szárnyasok pedig elpihentek az ólban... Általánosan az a vélemény uralkodott, hogy az ítélet napja közel van."[6]

Samuel William Harward jelentette, hogy a sötétség „délnyugatról közeledett a felhőkkel, „délelőtt 10 és 11 óra között, és a következő éjjel közepéig tartott", változó mértékben és ideig a különböző terepeken. Egyes helyeken „nem tudták a szabadban elolvasni a megszokott nyomtatott betűket"[7] Samuel Tenny véleménye szerint „a következő este olyan sűrű volt a sötétség, amire talán nem volt példa azóta, hogy a Mindenható parancsára létrejött a világosság... Ha a világegyetemben minden égitest átláthatatlan árnyékba burkolózott volna, vagy megszűnt volna létezni, a sötétség akkor sem lehetett volna teljesebb."[8]

Azon az estén 9 órakor felkelt a telihold, de a sötétség éjfél utánig tartott. Amikor a Hold láthatóvá lett, olyannak tűnt, mint a vér. János, a Jelenések könyvének írója, megjövendölte ennek a napnak a rendkívüli eseményeit. A földrengés után - írta - a Nap „feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a Hold... mint a vér" (Jel 6:12).

3. A csillagok bizonyságtevése. Mind Krisztus, mind János beszélt arról, hogy csillaghullás is fogja jelezni Krisztus eljövetelének közelségét (Jel 6:13; vö. Mt 24:29). Az 1833. november 13-i meteoreső - a történelem legnagyobb területre kiterjedő csillaghullása - beteljesítette ezt a próféciát. A becslések szerint egyetlen megfigyelő óránként átlagosan 60 000 meteort láthatott.[9] Ez a látványosság észlelhető volt Kanadától Mexikóig, és az Atlanti-óceán közepétől a Csendes-óceánig.[10] Sok keresztény felismerte benne a bibliai prófécia beteljesedését.[11]

Egy szemtanú azt mondta, hogy „alig volt hely az égbolton, amely ne telt volna meg minden pillanatban ezekkel a hulló csillagokkal, és általában nem lehetett sem-mi sajátos különbséget észlelni a megjelenésükben; de időnként csoportokban hullottak - emlékeztetve a fügefára, amely ‘hullatja éretlen gyümölcseit, amikor nagy szél rázza'".[12]

Jézus azért adta e jeleket, hogy a keresztényeket ráébressze jövetelének közelségére, és hogy örömmel várakozva, teljesen felkészüljenek erre az eseményre. „Amikor pedig ezek kezdenek meglenni - mondta -, nézzetek fel, és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok." Majd hozzáfűzte: „Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat. Amikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár. Ezenképpen ti is, amikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa" (Lk 21:28-31).

A föld, a nap, a hold és a csillagok csodálatos bizonyságtétele, amely a Krisztus által megjövendölt időben pontos sorrendben következett be, sok ember figyelmét a második adventről szóló próféciákra terelte.

 

Jelek a vallási világban

A Szentírás megjövendöli, hogy a vallási világban számos kiemelkedő jel fogja mutatni, hogy Krisztus eljövetelének ideje elérkezett.

1. Nagy vallási ébredés .A Jelenések könyve kinyilatkoztatja, hogy a második advent előtt nagy, világszéles vallási mozgalom támad. János látomásában a Krisztus visszatérését bejelentő angyal jelképezi ezt a mozgalmat: „Láték más angyalt az ég közepén repülni, akinél vala az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek, ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget; mert eljött az Ő ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait" (Jel 14:6-7).

Maga az üzenet jelöli meg, mikor kell azt hirdetni. Az örökkévaló evangéliumot minden korban prédikálták. De azt az üzenetet, amely az evangélium ítéletét hangsúlyozza, csak a vég idején lehet hirdetni,mert az arra figyelmeztet, hogy „eljött az Ő ítéletének órája".

Dániel könyve arról tájékoztat bennünket, hogy próféciáiról a vég idején lepattan a pecsét (Dán 12:4). Abban az időben sokan megértik a rejtélyeit. Ez a pecsétfelbontás akkor következett be, amikor a pápa 1798-ban történt foglyul ejtésével az 1260 évig tartó pápai fennhatóság véget ért. A pápa száműzetése és a természet világában bekövetkezett jelek együttvéve sok keresztényt a második adventhez vezető események jövendöléseinek tanulmányozására indítottak, aminek eredményeként mélyebb bepillantást kaptak e próféciákba.

Ez a második adventre való összpontosítás az adventi reménység világszéles feléledését is előidézte. Ahogy a reformáció az egész keresztény világ különböző országaiban, egymástól függetlenül megindult, ugyanígy az adventmozgalom is. E mozgalom világszéles jellege Krisztus eljövetele közelségének egyik legvilágosabb jele. Keresztelő János Krisztus első eljövetelének útját készítette elő, az adventmozgalom pedig a második advent útját készíti elő - hirdeti a Jelenések 14:6-12. üzenetét, amelyben Isten utoljára szólítja fel az embereket arra, hogy készüljenek a Megváltó dicsőséges visszatérésére (lásd e könyv 13. és 24. fejezetét).[13]

2. Az evangélium prédikálása. Isten „rendelt egy napot, amelyen megítéli majd a Föld kerekségét igazságban" (ApCsel 17:31). Amikor Krisztus figyelmeztetett erre a napra, nem azt mondta, hogy ez akkor jön el, amikor az egész világ megtér, hanem azt, hogy „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég" (Mt 24:14). Péter arra bátorítja a hívőket, hogy várják és siettessék „az Isten napjának eljövetelét" (2Pt 3:12 - új kat. ford.).

A Biblia e században történő fordításairól és terjesztéséről készített statisztika az evangéliumi bizonyságtétel növekedését tanúsítja. 1900-ban a Biblia 537 nyelven volt beszerezhető. 1980-ra a teljes Bibliát, illetve egyes részeit 1811 nyelvre fordították le, ami a világ népességének 96 százalékát képviseli. A Szentírás évenkénti terjesztése hasonlóképpen az 1900-as 5,4 millióról 1980-ban 36,8 millió példányszámra emelkedett, és a Biblia egyes részeiből majdnem félmilliárd fogyott el.[14]

Ezenkívül most a kereszténység rendelkezésére állnak a misszióban felhasználható, korábban ismeretlen eszközök; a különböző szolgáltatások, nevelési és egészségügyi intézmények, hazai és külföldi munkaerők, rádió- és televízióállomások és jelentős anyagi eszközök. Ma nagy erősségű rövidhullámú rádióállomások sugározhatják az evangéliumot úgyszólván a Föld minden országába. A Szentlélek irányítása mellett ezek a példátlan erőforrások megvalósítják korunkban a világ evangélizálásának célját.

A hetedik napot ünneplő adventisták körülbelül 700 nyelvet és 1000 nyelvjárást képviselő tagságával 190 országban hirdetik az evangéliumot. E tagok majdnem 90százaléka Észak-Amerikán kívül él. Azzal a hittel, hogy a nevelési és egészségügyi munka fontos szerepet játszik az evangéliumi megbízatás teljesítésében, majdnem 600 kórházat, szanatóriumot, rendelőintézetet és beteggondozót, 19 egészségügyi hajót, 17 élelmiszergyárat, 86 főiskolát és egyetemet, 834 középiskolát, 4166 általános iskolát, 125 bibliai levelezőiskolát és 33 nyelvintézetet működtetünk. 51 kiadóhivatalunk 190 nyelven állít elő irodalmat, és rövidhullámú rádióállomásaink a világ népességének mintegy 75 százaléka számára sugároznak műsort. A Szentlélek gazdagon megáldja missziós erőfeszítéseinket.



 
< Előző   Következő >

 
 
 
Hitelvek
1. A Szentírás
2. A Szentháromság
3. Az Atya Isten
4. A Fiú
5. A Szentlélek
6. A teremtés
7. Az ember természete
8. A nagy küzdelem
9. Krisztus élete, halála és feltámadása
10. A megváltás élménye
11. Növekedés Krisztusban
12. Az egyház
13. A maradék és küldetése
14. Krisztus testének egysége
15. A keresztség
16. Az úrvacsora
17. Lelki ajándékok és szolgálatok
18. A prófétaság ajándéka
19. Isten törvénye
20. A szombat
21. A sáfárság
22. Keresztényi magatartás
23. Házasság és család
24. Krisztus szolgálata a mennyei templomban
25. Krisztus második eljövetele
26. Halál és feltámadás
27. A millennium eseményei és a bűn vége
28. Az új Föld
Joomla Toplista