2024.  március  29.  Péntek
Napnyugta: 18:10
NyitólapOldaltérképLinkekElérhetőségLogin
 
 
 
 
 
      Címlap arrow Kik az Adventisták arrow Hitelvek arrow 25. Krisztus második eljövetele
25. Krisztus második eljövetele PDF Nyomtatás E-mail
A Hetednapi Adventista Egyház 28 hitelve -
Tartalom
1. oldal
2. oldal
3. oldal
 

3. Vallási hanyatlás. Az evangélium kiterjedt hirdetése nem jelenti szükségképpen a valódi kereszténység erőteljes gyarapodását. A Szentírás azt jövendöli, hogy a valódi lelkiség inkább hanyatlani fog a végidő felé. Pál azt mondta, hogy „az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői, akiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét" (2Tim 3:1-5).

Ma tehát az önző én, az anyagi dolgok és a világ szeretete sok szívből kiszorítja Krisztus Lelkét. Az emberek nem akarják, hogy Isten elvei és törvényei irányítsák az életüket; és szembehelyezkednek a törvénnyel. „És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül." (Mt 24:12)

4. A pápaság újjáéledése. A bibliai próféciának megfelelően az 1260 év végén a pápaság „halálos sebet" kapott, de nem halt meg (lásd e könyv 12. fejezetét). A Szentírás kinyilatkoztatja, hogy ez a halálos seb meggyógyul. A pápaságnak tetemesen megújul a befolyása és tekintélye - „csodálván, az egész Föld követé a fenevadat" (Jel 13:3). Már ma is sokan a világ lelki vezetőjének tekintik a pápát.

A pápaság befolyásának növekedése nagy mértékben annak tudható be, hogy a keresztények a Biblia tekintélyét hagyományokkal, emberi elvekkel és a tudománnyal helyettesítik. Ezáltal sebezhetővé váltak a „törvénytaposó" számára, aki „a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival" cselekszik (2Thessz 2:9). Sátán és eszközei gonosz szövetséget hoznak létre, amelyet a sárkány, a fenevad és a hamis próféta szentségtelen hármasa jelképez (Jel 16:13-14; vö. 13:13-14). Csak azok tudnak eredményesen ellenállni e szövetség elsöprő csalásának, akiknek a Biblia a vezérfonaluk, és „akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét" (Jel 14:12).

5. A vallásszabadság csökkenése. A pápaság feléledése drámai hatással lesz a kereszténységre. A nagy áron megszerzett, s az egyház és állam szétválása által biztosított vallásszabadság csökkenni fog, végül teljesen megszűnik. Erős polgári kormányzat támogatásával a hitehagyó hatalom megkísérli istentiszteleti formáját minden emberre rákényszeríteni. Mindenkinek választania kell az Isten és parancsolatai iránti hűség vagy a fenevad és képe iránti hűség között (Jel 14:6-12).

Ez a kényszer kiterjed a gazdasági korlátokra is, „hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma" (Jel 13:17). Azok, akik nem hajlandók alkalmazkodni, végül halálbüntetéssel számolhatnak (Jel 13:15). E végső nyomorúság idején Isten közbelép népe érdekében, és megszabadít mindenkit, akinek a neve be van írva az élet könyvébe (Dán 12:1; vö. Jel 3:5; 20:15).

A gonoszság fokozódása. A kereszténységen belüli lelki hanyatlás és a törvénytaposó feléledése az Isten törvényének növekvő mellőzéséhez vezet az egyházban és a hívők életében. Sokan arra a feltételezésre jutnak, hogy Isten eltörölte a törvényt, és hogy a keresztények már nem kötelesek azt betartani. Isten törvényének ez a mellőzése a bűnözés és erkölcstelenség fokozódásához vezet.

1. Bűnözési hullám a világban. Az Isten törvényével szembeni tiszteletlenség, ami divat a kereszténység nagy részében, hozzájárul ahhoz, hogy a modern társadalom semmibe vegye a törvényt és a rendet. A bűnözés az egész világon ugrásszerűen nő, és nem lehet megfékezni. Számos fővárosból érkező tudósítások állítják: „A földkerekség majdnem minden országában a bűncselekmények éppúgy fokozódnak, mint az Egyesült Államokban."„Londontól Moszkváig és Johannesburgig csakhamar a bűncselekmények jelentik a fő veszélyt, amely megváltoztatja sok ember életvitelét."[15]

2. Nemi forradalom. Isten törvényének semmibe vevése szintén lerontja az erény és az erkölcsi tisztaság korlátait, aminek következménye az erkölcstelenség terjedése. A nemet ma bálványozzák, és áruba bocsátják a filmek, a televízió- és videóprogramok, a dalok, a képes folyóiratok és hirdetések útján.

A nemi forradalom következtében megdöbbentően szaporodnak a válások és az olyan visszásságok, mint „a nyitott házasság" vagy élettárscsere, a gyermekek nemi meggyalázása, az ijesztően sok magzatelhajtás, a homoszexualitás terjedése, a járványos nemi betegségek és a nemrégiben megjelent immunbetegség, az AIDS.

Háborúk és szerencsétlenségek. Jézus kijelentette, hogy visszajövetele előtt „nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és mindenfelé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalál; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből" (Lk 21:10-11; vö. Mk 13:7-8; Mt 24:7). A vég közeledtekor a mennyei és sátáni erők közti küzdelem erősödésével ezek a szerencsétlenségek is egyre súlyosabbak, gyakoribbak lesznek, és példa nélküli módon teljesednek be a mi időnkben.

1. Háborúk. Bár háborúk az egész történelem során sújtották az emberiséget, soha nem voltak ilyen világméretűek és pusztítóak. Az I. és II. világháború több véráldozatot követelt, és több szenvedést okozott, mint az összes korábbi háború együttvéve.[16]

Sokan újabb világméretű összecsapás eshetőségét látják. A II. világháború nem vetett véget a háborúknak. Amióta véget ért, mintegy „140 háborút vívtak hagyományos fegyverekkel, amelyben a tízmilliót is elérte a halottak száma".[17] Egy totális termonukleáris háború veszélye Damoklész kardjaként lóg világunk felett.

2. Természeti csapások. Úgy tűnik, hogy a közelmúlt éveiben a csapások jelentősen fokozódtak. A Föld és az időjárás egymást felülmúló legújabb katasztrófái láttán egyesek azt kérdezik, vajon a természet elvadult-e, illetve a világ hatalmas időjárás- és szerkezetváltozásai még erősödni fognak-e a jövőben.[18]

3. Éhínségek. Sokszor volt éhínség a múltban, de nem olyan mértékben, mint századunkban. Soha ezelőtt nem szenvedtek ennyire emberek milliói a világon éhségtől vagy alultápláltságtól.[19] A jövő kilátásai aligha fényesebbek. Az éhezés példátlan méretei világosan jelzik Krisztus közelgő visszatérését.

 

Legyetek készek mindenkor!

A Biblia ismételten kijelenti, hogy Jézus visszajön. De vajon egy év múlva jön vissza? Öt év múlva? Tíz vagy húsz év múlva? Senki sem tudja biztosan. Jézus maga jelentette ki: „Arról az óráról és napról pedig senki nem tud, az ég angyalai sem, csak az én Atyám egyedül" (Mt 24:36).

Földi szolgálata végén Krisztus elmondta a tíz szűzről szóló példázatot, hogy szemléltesse, mit tapasztal az egyház az utolsó napokban. A szüzek két osztálya a hívőknek azt a két csoportját képviseli, amely vallja, hogy várja Urát. Jézus szüzeknek nevezi őket, mert tiszta hitet vallanak. Lámpájuk Isten Igéjét ábrázolja, az olaj pedig a Szentlelket jelképezi.

Ez a két csoport egyformának látszik; mindkettő kimegy, hogy találkozzék a Vőlegénnyel; mindkettőnek van olaj a lámpájában, és viselkedésük sem tűnik különbözőnek. Mindnyájan hallották Krisztus közeli eljövetelének üzenetét, és örömmel várják Őt. De úgy tűnik, hogy a Vőlegény késik - ez próbára teszi hitüket.
Hirtelen - éjfélkor, a föld történelmének legsötétebb órájában - hallják a kiáltást:„Ímhol jő a Vőlegény! Jöjjetek elébe!" (Mt 25:6). Most nyilvánvalóvá lesz a két csoport közötti különbség: egyesek nem készültek fel a Vőlegénnyel való találkozásra. Ezek a „bolond" szüzek nem képmutatók; tisztelik az igazságot, Isten Igéjét. De nincs olajuk, nélkülözik a Szentlélek pecsétjét (vö. Jel 7:1-3). Megelégedtek felszínes cselekedetekkel, és nem estek Jézus Krisztusra, a Sziklára. Megvan náluk a kegyesség látszata, de hiányzik Isten ereje.

Amikor a Vőlegény jön, csak azok mennek be vele a menyegzői ünnepségre, akik készen vannak. Az ajtó bezárul. A bolond szüzek, akik elmentek olajat venni, végül megjönnek, és így kiáltanak: „Uram! Uram! Nyisd meg minékünk." De a Vőlegény ezt válaszolja: „Nem ismerlek titeket" (Mt 25:11-12).

Milyen szomorú, hogy Jézus, amikor visszatér e földre, kénytelen lesz egyeseknek e szavakat mondani, akiket szeret. Ő óva intett: „Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők!"(Mt 7:22-23).

Isten az özönvíz előtt elküldte Noét, hogy ráébressze az akkori világot a közelgő pusztulásra. Isten most hasonlóképpen hármas intő üzenetet küld, hogy felkészítse a világot Krisztus visszatérésére (lásd Jel 14:6-16).

Mindazok, akik elfogadják az irgalmat hirdető üzenetet, örülnek Jézus visszajövetelének. Nekik szól az ígéret: „Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak" (Jel 19:9). Valóban, Ő „másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, akik Őt várják üdvösségükre" (Zsid 9:28).

A Megváltó visszatérése dicsőséges csúcspontra viszi Isten népének történelmét. Ez szabadulásuk pillanata, amikor boldogan és elragadtatással kiáltják: „Ímé, Istenünk, akit mi vártunk... örüljünk és örvendezzünk szabadításában!" (Ésa 25:9).

 

daniel

 

Lábjegyzet

1.

 

Froom,Prophetic Faith of Our Fathers, 1/456, 894; 2/528, 784; 3/ 252, 744; 4/396, 846. Lásd e könyv 24. fejezetét is

2.

 

G. I. Eiby, Earthquakes (New York, N. Y.; Van Nostrand Reinholdt Co., 1980), 164. oldal

3.

 

Lásd például Sir Charles Lyell, Principles of Geology (Philadelphia, PA; James Kay, Jun. & Brother, 1837), 1/416-419; „Lisbon", Encyclopedia Americana, Francis Lieber szerkesztésében (Philadelphia, PA; Carey and Lea, 1831), 10. oldal; W. H. Hobbs, Earthquakes (New York, N. Y.; D. Appleton and Co., 1907), 143. oldal; Thomas Hunter, An Historical Account of Earthquakes Extracted from the Most Authentic Historians (Liverpool, R. Williamson, 1756), 54-90 oldal; vö. White: A nagy küzdelem, 272-273. oldal. Korábbi jelentések 100 000 halottat említenek. Modern enciklopédiai adatok szerint talán 60 000-en haltak meg.

4.

 

Lásd John Biddolf, A Poem on the Earthquake at Lisbon (London, W. Owen, 1755), 9. oldal, a Source Book 358. oldalán idézve; Froom, Prophetic Faith of Our Fathers, 2/674-677. oldal. 1756. február 6-án az anglikán egyház böjtnapot tartott a földrengés emlékére (m. f.). Lásd T. D. Kendrick, The Lisbon Earthquake (London, Methuen & Co. Ltd., 1955) 72-164. oldalát is

5.

 

Vö. White: A nagy küzdelem, 274-276. oldal

6.

 

Timothy Dwight, Connecticut Historical Collections; idézi, összeállította John W. Barber, 2. kiad. (New Haven, CT; Durrie & Peck és J. W. Barber, 1836), 403. oldal, a Source Book 316. oldalán idézve

7.

 

Samuel Williams, „An Account of a Very Uncommon Darkness in the Sate of New England, május 19., 1780", Memoirs of the American Academy of Arts and Sciencesben, To the End of the Year 1780 (Boston, MA; Adams and Nourse, 1785), 1/234-235. Vö. Source Book, 315. oldal

8.

 

Samuel Tenny levele, Exeter [NH], 1785. december, a Collections of the Massachusetts Historical Society for the Year 1792-ben (Boston, MA; Belknap and Hall, 1792), 1/97. oldal

9.

 

Peter M. Millman, „The Falling of Starts," The Telescope, 7 (May-June 1940., 60. oldal). Lásd a Froom, Prophetic Faith of Our Fathers, 4/295. oldalt is

10.

 

Dension Olmsted,Letters on Astronomy, 1840. kiadás, 348-349. oldal, a Source Book 410-411. oldalán

11.

 

Froom, Prophetic Faith of Our Fathers, 4/297-300; vö. White: A nagy küzdelem, 297-299. oldal

12.

 

A missouri Bowling Greenben észlelt jelenségeket a Salt River Journal 1780. november 20-i száma leközölte, és az American Journal of Science and Arts idézte (1834-ben), 382. oldal, szerk. Benjamin Silliman

13.

 

Lásd Froom, Prophetic Faith of Our Fathers, 4. kötet; Damsteegt, Foundations of the Seventh-day Adventist Message and Mission

14.

 

David B. Barrett szerk., World Christian Encyclopedia. A Comparative Study of Churches and Religions in the Modern World, A. D. 1900-2000 (Oxford University Press, 1982), 13. oldal

15.

 

„Abroad, Too, Fear Grips the Cities," U. S. News & World Report, 1981. február 23., 65. oldal

16.

 

David Singer és Melvin Small, The Wages of War. 1816-1965. A Statistical Handbook (New York, N. Y., John Wiley & Sons, 1972), 66-67. oldal

17.

 

Margaret Thatcher, ahogy Earnest W. Lefever és E. Stephen Hung a The Apocalypse Premise (Washington, D. C.; Ethics and Public Policy Center, 1982), 394. oldalán idézi

18.

 

Lásd Paul Recer: „Is Mother Nature Going Berserk?" U. S. News & World Report, 1982. febr. 22., 66. oldal

19.

 

Az Egyesült Nemzetek Development Forum „Facts and Food" című kiadványának (1974. november) rendkívüli melléklete mondja, hogy „a világ népességének fele, 2000 millió ember rosszul táplált", idézi Ronald J. Sider, Rich Christians in an Age of Hunger (New York, N. Y.; Paulist Press, 1977), 228. oldalán. Vö. 16. oldal.



 
< Előző   Következő >

 
 
 
Hitelvek
1. A Szentírás
2. A Szentháromság
3. Az Atya Isten
4. A Fiú
5. A Szentlélek
6. A teremtés
7. Az ember természete
8. A nagy küzdelem
9. Krisztus élete, halála és feltámadása
10. A megváltás élménye
11. Növekedés Krisztusban
12. Az egyház
13. A maradék és küldetése
14. Krisztus testének egysége
15. A keresztség
16. Az úrvacsora
17. Lelki ajándékok és szolgálatok
18. A prófétaság ajándéka
19. Isten törvénye
20. A szombat
21. A sáfárság
22. Keresztényi magatartás
23. Házasság és család
24. Krisztus szolgálata a mennyei templomban
25. Krisztus második eljövetele
26. Halál és feltámadás
27. A millennium eseményei és a bűn vége
28. Az új Föld
Joomla Toplista