A 2009. november 28-i szombat igazi kihívásokat tartogatott az Adventista Vakmisszió számára. Erre a napra ugyanis dr. Márkuj Erikától és a Gyöngyösi Adventista Gyülekezettől kaptunk meghívást, hogy a délelőtti istentisztelet megtartása után a művelődési házban bemutassuk a környékbeli gyerekek számára, milyen is egy vak ember élete.

A program délután kettő órakor kezdődött, és közel nyolcvan vendég regisztrált. A zömmel alsó tagozatos 30-35 kisgyermeket nem palástolt kíváncsisággal a szülők is végigkísérték az egyes állomásokon.

A köszöntőnk és bemutatkozásunk után a „Szeret az Isten" című éneket tanulhatták meg kicsik és nagyok egyaránt, majd a kis csapatok el is foglalhatták a sorszámuknak megfelelő állomáshelyet, s utána minden tízedik percben a következőhöz szaladtak.

Az első asztalnál egy könyvjelző készült, melyre egy pontíró tábla segítségével felkerült a gyermek neve Braille írásban, ráragaszthatták a postai vakos matricát, és még rojtot is fűzhettek bele.

 A következő helyen bekötött szemmel ők maguk is kipróbálhatták, milyen érzés vakon almát pucolni és szeletelni, máshol a vakos dominóval játszhattak, s ezt követően megkísérelhették tapintás alapján felismerni a különböző pénzérméket.

A gombfűzéses ügyességi feladat után pedig immár nyitott szemmel rácsodálkozhattak mindarra a sok segédeszközre, mely igencsak megkönnyíti a nem látó emberek életét, például a beszélő órára és mobiltelefonra, a színfelismerő készülékre és természetesen a Braille nyomtatású könyvekre.

A továbbiakban a vakon - mind bottal, mind vakvezető kutyával - történő közlekedés rejtélyeit ismerhették meg a gyerekek a gyakorlatban, majd pedig egyik részük egy vak gitárművésztől tanult egy kedves éneket, míg a többiek kipróbálhatták a csörgőlabda játékot - természetesen ismét bekötött szemmel, s utána helyet cseréltek, hogy mindenki mindenhol sorra kerülhessen.

Nagyon nagy öröm számunkra, hogy az Úr ennyire megáldotta igyekezetünket: a gyermekek lankadatlan lelkesedésében és a szülők, nagyszülők vidám, érdeklődő, szűnni nem akaró kérdéseiben ismét megmutatta számunkra, hogy fogyatékosságaink ellenére velünk is csodálatos terve van hatalmas műve véghezvitelében.

2010. február 28-án családok számára ismét sort kerítünk erre a bemutatóra, ezúttal budapesti helyszínen.

Erdődy Szilágyi Éva