A kopásos izületi betegségek, más néven arthrosisok a mozgásszervi betegségek egyik nagy csoportját képezik. Egy vagy több izületnek lassú folyamatú megbetegedése jellemzi, amelynek előterében az izületi porc károsodása, kopása áll.

Leggyakrabban a csípő- és térdizület érintett, mert ezekre nehezedik a legtöbb teher.

Röntgenfelvételekkel is alátámasztható tény, hogy a 45 és 64 év közötti férfiak és nők mintegy 30%-nál kimutatható az arthrotikus elváltozás, de nem ritka a 30 éves korosztálynál sem. A 65 év felettieknél  akár 70%-os a gyakoriság.

Egészséges izület

Tudnunk kell, hogy ezek az elváltozások nem minden esetben okoznak kifejezett panaszt, mint például fájdalom, mozgáskorlátozottság, duzzanat.

Az egészséges izület felépítése: izületi porc, az alatta levő csonttal, izületi tok és izületi nedvvel teli izületi rés. A porc sejtekből és az általuk termelt alapanyagból tevődik össze, amely biztosítja a csaknem teljes mértékű súrlódásmentes működést mozgás közben, és jelentős lökéscsillapító hatással van a csontra, ezzel is csökkentve annak terhelését. Az izületet kívülről az izületi tok határolja, ennek részei a rostszövet és az izületi belhártya, amely termeli az izületi nedvet.

Hogyan keletkezik az arthrosis?

Gyakran az izület túlterhelésének hatására jön létre a porc károsodása. A sejtek nem termelnek normális alapanyagot, a porc elvékonyodik, rugalmassága csökken, a sima felület recéssé, érdessé válik. A porcleépítés folyamán olyan anyagok (enzimek) szabadulnak fel, amelyek megtámadják a még érintetlen porcszövetet. A porc alatt lévő csontban a túlterhelés apró csontrepedéseket eredményez. Kompenzálásképpen a csontszövet sűrűbbé, merevebbé válik. Elsősorban az izületi peremeken látható új csontszövet, és így válik az izület mozgékonysága korlátozottá. Mivel a porcban nincsenek idegek, és a leépülési folyamat gyulladás nélkül megy végbe, kialakulása hosszú ideig nem válik észlelhetővé.

A fájdalom jelentkezése már egy előrehaladott állapotra utal, amikor a gyulladást okozó anyagok a tok gyulladását eredményezik, és az izület megduzzad, a rendellenes terhelés hatására fájdalmas izomfeszülés jön létre.

Kiváltó okok

Az arthrosis keletkezésénél a következő tényezők játszanak fontos szerepet:

*veleszületett csípőfejlődési rendellenesség

*a porc természetes elöregedése; a rugalmasság (elaszticitás) és terhelhetőség csökkenése

*gyulladások

*anyagcsere-betegségek (köszvény)

*túlsúly

*az izületek túlterhelése (nehéz fizikai munka, élsport)

*sérülések (törések)

*sebészeti beavatkozások (műtétek)

Ellenszer

Mindezek ismeretében jogosan feltehetjük a kérdést, hogy mit tehetünk ellene?

Elsődleges és legfontosabb cél a panaszok kezelése, és az arthrosist okozó tényezők megszüntetése! A második fázisban a folyamat továbbfejlődésének lassítása, lehetőség szerint megállítása, az izület újbóli felépülésének támogatása hosszú távú kezeléssel. Ebben segít a:

fizioterápia, ergoterápia, gyógyszeres kezelés, ortopédiai segédeszközök, műtéti kezelés. A sikeres kezelés a páciensek részéről is  nagy önfegyelmet, megértő magatartást és türelmet igényel, az állapotfelmérés és a jobb életminőség elérése érdekében. A kezelési terv egyedi igények szerint alakítható, és az eredményesség folyamatos kontroll segítségével érhető el.