A növénytan könyvek a málnát és a szedret közeli rokonokként tartják számon. Valóban sok hasonlóság van köztük. Kúszó cserjék erősen tüskés hajtásokkal. Sok magot tartalmazó termésük húsos, lében gazdag, édes.

A málna erdőkben, különösen vágásokban tömegesen nő, aromája kellemes. Piros gyümölcséért nagy mennyiségben gyűjtik, több fajtáját termesztik. Az erdei málna sok változata ismeretes, ezek keresztezéséből állították elő a termesztett málnafajtákat. A vadon termő málna gyümölcse kisebb a termesztésben lévő nemesített változatokénál, de illatosabb és különleges zamatú, ezért a kirándulók kedvelt csemegéje. Csupán néhány szemért is megéri elindulni hosszabb kirándulásra, hogy eredeti termőhelyén kóstolhassuk meg ezt a finom édeni csemegét. A gyümölcs könnyen romlásnak indul: penészedik, erjed, ezért - ha nem az indáról fogyasztjuk közvetlenül - a lehető legrövidebb időn belül fogyasztandó, vagy feldolgozandó. Kiváló minőségű levével a kerti málnából nyert lé ízesíthető.

A szeder erdőkben, cserjésekben, utak mentén gyakori. Gyomnövénynek számít. Az erdei szeder talán a leggyakoribb, az országban mindenütt előforduló indás cserje. Kellemes ízű, folyamatosan érő gyümölcse augusztustól gyűjthető, szedése a növény szúrós indái miatt nehéz - a finom íz azonban az apró kellemetlenségeket feledteti. Levele hamvas (hamvas szeder), termése kékesfekete. Leveléből teát főznek.

A málna és a vadszeder keresztezése útján hozta létre Porpáczy Aladár a szedermálnát, amely az eredeti növények jó tulajdonságait egyesíti.

Hazánkban a gyümölcsfogyasztás mennyiségében igen kis részaránnyal szerepel a málna és a szeder. Az erdeinkben termő gyümölcsök mennyisége ezen belül igen csekély, jelentőségük mégis nagy: ezek vegyszer, műtrágya nélkül teremnek a Teremtő által megadott környezetben; beltartalmi értékük és így az egészségre gyakorolt hatásuk sokkal jobb a termesztett gyümölcsökénél.

A szentföldön a bibliai időkből két faj, a vérvörös szeder és a molyhos szeder ismerős. A középső és északi területeken áthatolhatatlan vízparti bozótokat alkotnak, de a kivágott erdők és elhagyott földek másodlagos növénytakarójában is meghatározó szerepük van. A tövises-tüskés bozótot gyomnak tartják. Ezt a képet a gonoszság bemutatására is gyakran alkalmazzák a próféták. Maga a bozót felégetése azonban mégsem tanácsos, mert különösen éhínségek idején a szeder tömeges, folyamatos és főleg ingyen begyűjthető termése a szegények fontos életmentő tápláléka.

A vérvörös szeder feketére érő, sok C-vitamint és piros festékanyagot tartalmazó termését táplálkozáson túl vese- és hólyagbetegségek, valamint vérszegénység ellen használták. Borogatás formájában az ekcémát, teájával a keringési rendellenességet gyógyították.

Mi a haszna ma télen ennek a különleges gyümölcsnek? Szederből, málnából könnyen főzhetünk lekvárt. Gyorsan kell eltenni, mert romlandó. Cukor és tartósítószer nélkül is eláll a gondosan kezelt lekvár, amelyet nem kell sűrűre főzni. 15-20 perc forrás közben az erjesztő mikrobák tökéletesen elpusztulnak, így az ember szervezetére is veszélyes tartósítószerek teljesen mellőzhetők. Amikor télen a jól lezárt üvegeket elővesszük, igény szerint édesíthetjük: de édesítés nélkül is harmonikus ízük van. Próbáljuk ki: keverjük össze más, ugyancsak otthonunkban eltett lekvárokkal.

Fekete István