Csökkenthető-e az étrenddel a rák kockázata? |
A Generál Konferencia táplálkozási tanácsának állásfoglalásaVan-e kapcsolat az étrend és a rák között?A Generál Konferencia táplálkozási tanácsa információt nyújt arról az étrendről, amely csökkenti a rák kockázatát. Nagyon fontos, hogy mivel táplálkozunk. Az étkezési tényezők 30–50 százaléknyi szerepet játszanak a rák kialakulásában. Kezdjük az étrenddel!A legfontosabb étrendi változtatás, amellyel csökkenthetjük a rák kockázatát, a vegetáriánus étrendre való áttérés. Az állati termékek fogyasztása kapcsolatban van a prosztata-, vastagbél-, emlő-, petefészek- és hasnyálmirigyrák kialakulásával. Néhány tanulmány azt mutatja, hogy a tejet fogyasztóknak kisebb a kockázata a rákra, mint azoknak, akik ezt egyáltalán nem teszik. A hetednapi adventista férfiak közül feleannyian szenvednek rákban, mint az átlagember. Ez a dohányzással és alkohol (karcinogének) fogyasztásával nem összefüggő rákbetegségeknél is jellemző. Ennek az a legvalószínűbb oka, hogy sok hetednapi adventista vegetáriánus. Ez az étrend kevesebb állati zsiradékot, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz. A megnövekedett zöldség- és gyümölcsfogyasztás következtében az A-vitamin-bevitel a kétszeresére, a C-vitamin-bevitel pedig a négyszeresére nő az átlaghoz képest. Meghatározható ez még pontosabban?Az állati termékek fogyasztásánál az egyik legnagyobb veszélyforrás a zsír. Az amerikai étrend zsírtartalmának több mint fele állati eredetű. A zsír nem közvetlenül okoz rákot, de rákkeltő anyagnak bizonyul. A U. S. Academy of Science (az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája) azt állítja, hogy a teljes telítettzsír-bevitel arányban áll a rákos megbetegedések kockázatának növekedésével. A telített zsírok 70 százaléka állati eredetű termékekből származik. Ha a teljes zsírbevitelt az összkalória 20 százalékára tudná visszaszorítani a lakosság, akkor felbecsülhetőleg 33 százalékos lenne a csökkenés az emlő-, vastagbél-, végbél- és petefészekrákos megbetegedésekben. Állatkísérletek bizonyítják, hogy abból nem származik előny, ha a zsírbevitelt a kalória 20 százaléka alá csökkentjük. Ha egy vegetáriánus étrendjének 30 százaléka zsír, ugyanolyan kockázata van a rákra, mint annak az állati zsiradékot fogyasztó embernek, aki 20 százalékra csökkentette a napi zsírbevitelt. Ne próbáljuk azonban teljesen kiiktatni a zsírt az étrendünkből. A szervezetünknek ugyanis szüksége van bizonyos zsírfélékre, hogy egészséges maradjon. Ha nincsenek meg az eszenciális zsírsavak az étrendünkben, akkor a szöveteink nem tudnak fejlődni. Egyes hírek szerint – amelyeket állatkísérletek támasztanak alá –, hogyha a kalóriák 20 százaléka bizonyos eszenciális zsírsavakból áll, fennáll a daganatok kialakulásának veszélye. Ez a hír azonban ne tévesszen meg senkit! A növényi olajban található eszenciális zsírsavak nélkülözhetetlenek a szövetek sejtjeinek jó működéséhez mind az állatoknál, mind az embernél. Erre a kérdésre az a válasz, hogy 0% zsírt tartalmazó étrenden sem normál, sem rákos szövet nem fejlődik ki. Kis sejtnövekedés következik be a 3–20% zsírt tartalmazó étrenden. A tények tisztán bizonyítják a megnövekedett növényi olaj és zsír, valamint a rák kockázata között levő fordított arányosságot. Ha csökkentjük az állati- és összzsírbevitelt, akkor a rák egy másik kockázati tényezőjét is csökkentjük, az elhízást. Az elhízás növeli az epehólyag, emlő, méhnyálkahártya (endometrium), petefészek, prosztata és a vastagbél rákos megbetegedésének esélyét. Az is fontos, hogy a zsír testünk melyik részén rakódik le. Körte alakúnak lenni (a csípőnk szélesebb, mint a hasunk) egészségesebb, mint alma alakúnak. Akik alma alakúak, azoknak nagyobb esélyük van a cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri betegségekre, a magas vérnyomásra és a méhnyálkahártya vagy az emlő rákos megbetegedésére. A teljes kalóriabevitel csökkentésével még inkább kisebbíthetjük a rák kockázatát, mint csupán a zsír csökkentésével. Ha a kalóriabevitelt 30 százalékkal visszafogjuk, akkor a méhnyálkahártya- és az emlőrák kockázata előreláthatólag 90 százalékkal csökkenthető. Az állatkísérletek alapján azt látjuk, ha 25 százalékkal csökkentjük a kalóriabevitelt, akkor 75 százalékkal kevesebb tumor alakul ki. Ha 12 százalékkal csökkentjük a kalóriabevitelt, akkor 40 százalékkal csökken a tumor kialakulása. Ha ugyanezt az eredményt szeretnénk elérni csupán a zsírbevitel megváltoztatásával, akkor azt 75 százalékkal kell visszafognunk. A magas zsírtartalmú ételek nagy valószínűséggel alacsony rosttartalmúak. A legjobb módja annak, hogy a zsírt és a kalóriát is csökkentsük, az, ha magas rosttartalmú ételeket fogyasztunk. A magas rosttartalmú étrendben megtalálhatjuk a teljes őrlésű kenyeret, gabonapelyheket és hüvelyeseket. Ez jó módja annak, hogyan csökkenthetjük a teljes zsírbevitelt a kalóriabevitel 30 százaléka alá. A vitaminok segítenek-e csökkenteni a rák kockázatát?Az A-vitaminról és a béta karotinról úgy tartják, hogy csökkenti a hám eredetű szövetek, vagyis a bőr-, méh-, cervix (méhnyak)-, gége-, ezenkívül a tüdő-, húgyhólyag-, epehólyag-, valamint néhány gyomor- és bélrendszeri és emlőrákos megbetegedés kockázatát. A béta karotin megtalálható az édes krumpliban, sárgadinnyében, sárgarépában, sárgabarackban, papayában, mangóban, sütőtökben és a sötétzöld leveles növényekben. Ez a szervezetünkben A-vitaminná alakul át. A már kész A-vitamin a tejből, tojásból és más állati eredetű termékekből származik. A béta karotin hatékonyabban vesz részt a kockázat csökkentésében, mint az A-vitamin, bár néhány tanulmány szerint az A-vitamin is ugyanolyan hatásos. A megfelelő mennyiségű C-vitaminról azt vélik, hogy csökkenti a gyomor- és nyelőcsőrák kockázatát. C-vitamin a friss, zöld levelű zöldségben, citrusfélékben, a paradicsomban és az eperben található. A béta karotint, az A- és C-vitamint inkább ételeinkből kellene megkapnunk, mint a vitaminkiegészítőkből. Például több mint 200 féle karotinoid található az ételekben, és ha mi csak béta karotinhoz jutunk a vitamintablettából, akkor még nem kaptuk meg a másik 199-et. A másik, amit nem kapunk meg, az a likopin. A likopin adja az eper és a paradicsom piros színét. A hasnyálmirigyrák kockázatát nagyban csökkenthetjük, ha sok gyümölcsöt és zöldséget, főleg paradicsomot eszünk. A kockázat csökkenése ugyanis – a likopinnek köszönhetően – korrelációban van a paradicsomfogyasztással. Vannak még tényezők, amelyekről tudnom kell?A keresztes virágú zöldség – mint a káposzta, a brokkoli és a karfiol – szintén csökkenti a vastagbél- és a végbélrák, valamint az emlőrák kockázatát. Ezek a zöldségfélék rákellenesek, mivel indolvegyületeket tartalmaznak, és olyan enzimeket aktiválnak, amelyek hatástalanítanak bizonyos rákkeltő anyagokat. Ezek közül az egyik a benzopirin, amely gyakran megtalálható a finomított készételekben. Ezért ajánlott a keresztes virágú zöldség fogyasztása legalább hetente egyszer. Az alkohol elkerülése nagyban csökkenti a nyelőcső-, máj-, végbél-, és valószínűleg a hasnyálmirigy- és az emlőrák kockázatát. Még mérsékelt ivás mellett is 50–100 százalékkal nő az emlőrák esélye. Bizonyították, hogy a kávéfogyasztás növeli a vastagbélrák, férfiaknál pedig a húgyhólyagrák kockázatát is. A nagyon sós vagy ecetes ételek növelik a gyomor és bélrendszer rákos megbetegedésének lehetőségét. Nincs bizonyíték arra – amit néhányan állítanak –, hogy ha nincs olaj az étrendben, akkor a napfény nem okoz bőrrákot. Minél több linolsav (többszörösen telítetlen zsírsav, amely nagy mennyiségben található például a kukoricában) van az étrendben, annál kisebb a bőrrák kockázata. Meg kell jegyeznünk, hogy függetlenül az étrendünkben való olaj mennyiségétől, ha túl sok napfénynek tesszük ki magunkat fényvédő nélkül, az bőrrákot okozhat. Melyik alapelvek csökkentik a rák kockázatát?
(Hetednapi Adventista Egyház, táplálkozási tanács, 1995) |