|
A növényi
táplálékok egészségvédő hatása közismert. Ez nemcsak a vitamin- és ásványi
anyag tartalmának köszönhető, hanem más növényi hatóanyagokat is tartalmaznak.
Ezeket a vitaminokkal egyidőben kezdték el kutatni.
1936-ban
Szentgyörgyi Albert és munkatársai citrusfélékből mutattak ki két flavonoidot,
amelyek csökkentik a kapillárisok törékenységét, permeabilitását, ezért
P-vitaminnak nevezték el azokat. Később már különállóan a flavonoidok
csoportjába sorolták be ezeket a hatóanyagokat. A flavonoidok alapszerkezete
hasonló, azonban számos variációjuk létezik. Kizárólag növényi élelmi
anyagokban találhatók. Napjainkban mintegy 4000 féle flavonoidot ismerünk. Ezek
a vegyületek akkor váltak érdekessé, amikor az egészségre gyakorolt hatásukat
kezdték el vizsgálni. Bebizonyosodott, hogy a flavonoidok daganatmegelőző,
gyulladáscsökkentő valamint szív- érrendszert védő hatással rendelkeznek.
Korábban 7 országban (Horvát-, Finn-, Görög-, Olaszország, Japán, Szerbia,
Hollandia) végzett 25 éves követéses vizsgálat eredményei alapján arra a
következtetésre jutottak, hogy a flavonoidokat a legnagyobb mennyiségben
fogyasztóknál 50%-kal kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségekből származó
halálesetek száma. A flavonoidok számos jótékony hatással rendelkeznek.
Hatástalanítják a szervezetbe kerülő vagy az ott keletkezett egészségkárosító
szabad gyököket. Szabad gyökök létrejöhetnek a szervezetet ért
ultraibolyasugárzás, radioaktív sugárzás, légszennyező anyagok hatására,
valamint a dohányfüst, a füstölt és olajban sült (égett) élelelmiszerek
fogyasztása stb. is szabadgyökforrásnak tekinthető. A szabadgyökök
hatástalanításán kívül a flavonoidok képesek a daganatos betegségek kialakulása során működő enzimek
gátlására is, valamint a rákos sejtek növekedésének, szaporodásának visszaszorítására.
A szív- érrendszeri betegségek védelmében az érelmeszesedés ellen hatnak,
illetve egyes flavonoidok megakadályozzák a vérrögképződést is. Mindezek
mellett az allergia, gyulladás csökkentésében, baktériumok, vírusok elleni
védelemben is szerepet játszanak. Az öt leggyakrabban előforduló flavonoid
előfordulását vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Vizsgálataik alapján a
zöldségek közül a brokkoli, karalábé, fehér és vörös káposzta, lilahagyma,
paprika, fodros saláta, spenót, zellergyökér és levél, fehérrépa és a torma, a
gyümölcsök közül az alma, körte, görögdinnye, sárgadinnye, szilva, sárgabarack,
meggy, eper és a dió tartalmazza ezeket a növényi hatóanyagokat. A felsorolás
nem teljeskörű, egyes források szerint flavonoidokat tartalmaz még a kelbimbó,
zöldbab, burgonya, árpa, vörösbab, csicseriborsó, fekete ribizli, narancs,
szőlő és a vegyes virágméz is. Az ételkészítés, illetve a zöldségek, gyümölcsök
feldolgozása a flavonoidtartalmat befolyásolja. Hámozás, erős hőkezelés
hatására a flavonoidtartalom jelentősen csökkenhet. Ezek a kutatások azt
bizonyítják, hogy a zöldségek, gyümölcsök nemcsak táplálóak, hanem
egészségvédő, gyógyító hatással is rendelkeznek. Jó, ha naponta legalább 40-50
dkg gyümölcsöt és zöldségfélét tudunk elfogyasztani, mert így nemcsak a
szükséges vitaminokhoz juthatunk hozzá, hanem az egészségvédő anyagokhoz,
flavonoidokhoz is. A gyümölcs és zöldségfogyasztásból származó előnyöket pedig
nem pótolja egyetlen táplálékkiegészítő szedése sem.
|