Az egyházszerkezet nem tölti be szerepét, ha nem a „misszió eszközeként" működik - mondták a Hetednapi Adventista Egyház Szerkezet és Szolgálat Bizottságának tagjai a Generál Konferencia október 15-i bizottsági ülésén.

Lowell C. Cooper - GC alelnök

A hagyományos egyházszerkezet négy szinten működik: helyi gyülekezetek, egyházterületek, uniók és a világegyház székhelye, vagyis a Generál Konferencia.

A rugalmasságról szóló beszámoló utalt arra, hogy a jelenlegi szerkezet bizonyos aspektusai szükségtelenül terhelik az egyházat. A Szerkezet és Szolgálat Bizottság úgy véli, hogy a világ különböző területein a hagyományos egyházszerkezeti modell „kivitelezhetetlen és pénzügyileg fenntarthatatlan". Más esetekben a bizottság tagjai több lehetőséget biztosítanának a helyi vezetőknek, hogy eldöntsék, melyik szerkezeti modell felel meg legjobban igényeiknek.

Miután a küldöttek megszavazták a Szerkezet és Szolgálat Bizottság beszámolóját, a többféle egyházszerkezeti modell engedélyezése mellett is döntöttek, beleértve a személyzeti és adminisztratív szolgálatok változásait is. A legmesszebb ható intézkedés a gyülekezetek uniójának elfogadása - a 2000-nél kevesebb tagot számláló csoportoktól a 10 000 tagot meghaladókig - ami teljes körű adminisztratív kapcsolatot jelent a helyi gyülekezetek és a Generál Konferencia között.

Ezt a háromlépcsős szerkezetet „elfogadhatónak" tartották az egyház anyagi forrásainak hatékonyabb felhasználásában és missziós küldetésének előmozdításában, amire a hagyományos egyházterület és unió képtelen. Európában már több gyülekezeti unió is működik.

Korábban az ilyen uniók csak „kivételes" esetekben működhettek, és ez a modell nem élvezett előnyt az egyház szerkezetében.

Lowell C. Cooper, a Generál Konferencia egyik alelnöke és a Szerkezet és Szolgálat Bizottság alelnöke azt mondta, hogy miközben az egyház szerkezete hierarchikusnak tűnhet, az ilyen értékelés „igazságtalan karikatúra", mivel az egyházi adminisztrációs szintek azért vannak, hogy egymással együttműködjenek és nem azért, hogy uralmat és ellenőrzést gyakoroljanak.

Miközben a gyülekezetek uniójának teljes elfogadását ajánlották, a Szerkezet és Szolgálat Bizottság tagjai rögtön kihangsúlyozták, hogy a gyülekezetek unóját nem lehet megalapítani mindaddig, míg előbb nem bizonyították pénzügyi alkalmasságukat, és azt, hogy képesek a gyülekezeti tagokat szolgálni és a gyülekezet misszióját előmozdítani. 

Cooper - miközben a beszámolóból olvasott - elmagyarázta, hogy az egyház jelenlegi szerkezetét kötik azok a döntések, amelyeket akkor hoztak meg, amikor az Adventista Egyház kicsi volt és nagyrészt Észak-Amerikához kötődött. Szerinte azóta sok minden megváltozott, és az egyház szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy jelenlegi nemzetközi arculatához illeszkedjen.

„Régóta várunk egy ilyen dokumentumra" - mondta Atte Helminen, a Finn Unió elnöke, ahol az országban több kisebb egyházterület csoportosul.

„Fontos, hogy azok, akik erősek, meghallják azok szavát, akik nem olyan erősek" - mondta Jan Paulsen, a Generál Konferencia elnöke, aki egyben a Szerkezet és Szolgálat Bizottság vezető elnöke is. Kiemelte, hogy a hasonlóan kicsi országok ugyanúgy profitálhatnak a gyülekezetek uniójából.

Reinder Bruisma, a Holland Unió elnöke elmondta a küldötteknek, hogy a gyülekezeti uniók ott működnek különlegesen jól, ahol az egyház aránylag kicsi, és ahol „túl sok energiát fektetnének az adminisztráció sok szintjébe, amely kevés embert szolgál", ha a hagyományos szerkezet megmaradna.

Vernon Parmenter a Generál Konferencia egyik titkára rámutatott arra, hogy az egyházi adminisztráció sok helyi szintjén arra panaszkodnak, hogy az egyház „túlvezérelt", és kevés pénz marad a helyi gyülekezet missziójára.

A beszámoló figyelmeztetett arra, hogy miközben a pénzügyi gondok befolyásolják az egyház szerkezetét, nem lenne szerencsés bármely önkényes és elhamarkodott változtatás, amely kockáztatná az egyház „globális identitását és egységét". 

Saustin Mfune a Malawi Unió elnöke megkérdezte, hogy ha csak egyes egyházi régiókban kedvező a gyülekezetek uniójának bevezetése, miért lett ebből globális egyházi ügy. Elmagyarázta, hogy abban a vallási régióban, ahol ő él, a gyülekezetek uniójának bevezetése az egyház anyagi forrásainak és alkalmazottainak nagy részét elvonná, miközben más területeket mellőznének.

Jan Paulsen azt mondta, hogy egyetlen gyülekezetet vagy csoportot sem kényszerítenek arra, hogy gyülekezetek uniójába tömörüljenek, de fontos volt a Generál Konferencia számára, hogy engedélyezze minden egyházi régiónak úgy megalkotni a saját szerkezetét, hogy küldetését a legjobban betölthesse.

A Szerkezet és Szolgálat Bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy gyülekezeti csoportok szabadon gyülekezetek uniójának nevezhetik ki magukat. Alapos vizsgálat után, és csakis a Generál Konferencia végrehajtó bizottsága alapíthat meg egy gyülekezeti uniót, amelyet aztán a Generál Konferencia ülésszakán fogadnak el hivatalosan.

A Szerkezet és Szolgálat Bizottság, amelynek tagjai sorában Generál Konferenciai és helyi gyülekezeti régiók képviselői ülnek, a Generál Konferencia 2005-ös éves ülésén történt megalapítása óta évente kétszer ülésezik. 

Elizabeth Lechleitner/ANN

Fordította: Hegyes-Horváth Géza

A Szerkezet és Szolgálat Bizottság teljes beszámolója a következő weblapon olvasható:

Az egyház szervezeti változásának kérdéséről nyilatkozott lapunknak
dr. Szilvási András unióelnök, a Generál Konferencia Bizottságának tagja.

- Hogyan értékeled a Generál Konferencia Végrehajtó Bizottságának döntését?

- Nehéz most megjósolni, hogy valóban történelmi mérföldkőhöz érkezett-e a Hetednapi Adventista Egyház, de ilyen jelentőségű szervezeti változtatás 1903 óta nem volt a közösségben. Mivel egészen más világban élünk, ez nem egy gyorsan végrehajtandó direktívaként jelenik meg, hanem sokkal inkább utat nyitva az érintettek felelős gondolkodására és döntésére.

Azt gondolom, hogy néhány éven belül az egyházszervezet - e döntések következtében - jelentősen át fog alakulni. Tovább fog erősödni a helyi gyülekezetek szerepe, és ebből adódóan az egyház valós szolgálata és missziója. Ugyanakkor továbbra is sikerül megőriznünk a világközösség egységét, a rohamosan növekvő taglétszámunk, és az ebből adódó növekvő kulturális különbségek ellenére is.

- Milyen jelentősége van ennek a döntésnek a Magyar Unióra nézve?

- A Magyar Unió szerencsés helyzetben van, mivel egy kis országban élünk, és egy nyelvet beszélünk. A jelenlegi kommunikációs és utazási lehetőségek mellett - nem is beszélve arról, hogy a világon egyre több helyi gyülekezet taglétszáma közelíti meg a teljes Magyar Unió taglétszámát - egy sokkal egyszerűbben és dinamikusabban működő szervezetben is élhetjük az életünket. Erre kaptunk szabadságot ezzel a döntéssel.

Az unió és az egyházterületek funkcióját nem két - más-más választótestület által megbízott - vezetés láthatja el, hanem ez összevonható. Ennek több előnye is lehet: 1. egyszerűsíti és gyorsítja a döntéshozást; 2. világosabb felelősségi köröket határozhatunk meg, felesleges átfedések nélkül; 3. az összevont adminisztrációban jobban megfelelhetünk a szakmai követelményeknek; 4. ami a legfontosabb, több szellemi és anyagi eszközt állíthatunk az evangelizálás szolgálatába.

- Milyen módon és milyen időbeli kifutással alkalmazhatja a Magyar Unió ezeket a változtatásokat?

- A Generál Konferencia döntése közvetlenül nem kötelezi a Magyar Uniót semmilyen lépésre. Ezt a döntést a jelenleg érvényben lévő Alkotmány- és Alapszabály alapján lehet elindítani. A Transzeurópai Divízió vezetői jelezték, hogy az érintett uniókban a következő évben egy ún. „szemle" bizottságot fognak felállítani, amely alaposan áttanulmányozza az adott unió helyzetét és megoldási javaslatokat ad a döntéshozó testületek számára. Jó esélyünk van arra, hogy a konferenciai ciklus végére, előkészíthetjük a szükséges döntéseket.

Szeretném hangsúlyozni, hogy mivel a szervezet nem cél, hanem egy szükséges eszköz a küldetésünk hatékonyabb betöltésére, a szervezet módosítása sem lehet cél, és önmagában nem old meg semmit. Arra van szükségünk, hogy mindannyian felfrissítsük a látásunkat Isten céljáról életünkben, és közösen fogalmazzuk meg a legeredményesebb utat ennek elérésére. A szervezet, bár fontos, de csak egy eleme mindannak, ami a munka eredményes befejezésére vezet. A csodák Isten Lelkének a hatalma által történnek, amihez a szervezeti változások is szélesebb utat nyithatnak, mivel erősítik az emberek odaszentelődését, és nagyobb szabadságot adnak Istennek az egyének által végzett munkájához.

AI