Csillagok a koronámban?

Annak idején énekeltünk róla a gyermekiskolában,  de vajon honnan ered az elképzelés, és mit jelent?

„Kapok-e ragyogó csillagos koronát Ama szép honban fenn odaát...?"1

Néhány éve a Papatoetoe-i Gyülekezet (Új-Zéland) kiscsoportos gyermek-szombatiskola tanítói programot készítettek a gyerekek számára Tekintsünk fel a mennybe! címmel. Igen sok elképzelést és erőfeszítést öltek a programot szemléltető díszletekbe, segédeszközökbe. Készült aranyút, amelyen a gyerekek végig mehettek, és minden gyereknek jutott kis fehér ruha is. Az egyik apuka még hárfát is készített minden kiscsoportos számára. Isten dicsőítését bejelentő harsonákból is volt elég. Na meg egy rakás aranykorona.

Valaki javasolta, hogy ékesítsük a koronákat csillagokkal. És ekkor merült fel a kérdés. Hol olvassuk a Bibliában, hogy a koronánkban csillagok lesznek?

 

A kutatás

Egyik-másik tanító már fellapozta bibliai konkordanciáját, de nem talált benne semmit. Mások rákérdeztek a gyülekezeti vénnél és a lelkésznél, ám ők csak a fejüket rázták. Magasabb fórumhoz fordultunk hát. Megkérdeztük a terület elnökét, valamint a gyermek-szombatiskolai osztály vezetőjét. Részükről is csak fejrázás volt az eredmény. Megkérdeztük saját szüleinket is, akik nyilván felelősek voltak az új szülőnemzedék ismeretéért. Azonban senki sem tudta megerősíteni, hogy a „csillagoknak a koronában" bibliai eredete volna.

Így hát nem kerültek csillagok a koronákra. Azóta is azon tűnődünk, vajon nem vontunk-e meg a gyermekeinktől némi mennyei ragyogást.

Persze nem mindenki tartja valami fényes ötletnek, hogy leendő koronáinkat nyilvánosan csillagok ékesítik majd. Egyesek azért aggódnak, hogy nem lesz koronájukban csillag és így megszégyenülnek. Mások nem tartják igazságosnak, hogy a lelkészeknek több esélyük van a csillagok elnyerésére, mint másoknak.

Megint mások úgy tanulták, hogy a csillagok nem a megmentett lelkekért járó jutalom, hanem inkább a jó cselekedetekért. E cselekedeteket mások tudta nélkül kell végrehajtani - máskülönben nem jár értük csillag.

Többségünk lelkesen énekelte a „Kapok-e ragyogó csillagos koronát...?" című éneket. Jó tettért jót várj társadalomban nőttünk fel. Egy csillagokkal ékesített korona beleillett e társadalom alkotta képbe. De vajon van-e rá bibliai bizonyíték?

 

Az eredmény

Ötféleképpen említi a Biblia a mennyei koronát. Van romolhatatlan korona2, örömünk koronája, igazság koronája, élet koronája és dicsőség koronája3.

De hol maradnak a csillagok?

Dániel könyvének tizenkettedik fejezetében olvassuk, hogy „az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényességei; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké" (3. vers).

Ellen White a fenti igevers kapcsán ír a lelkek megmentéséért járó mennybéli jutalomról: „Mily nemes vállalkozás! Egy lélek, amely egy örökkévalóságon át magasztalhatja Istent! Egy lélek, amely részese lehet az örök életnek és a boldogságnak! Egy drágakő, amely csillagként ragyoghat örökkön örökké koronájukban! ...azok, akik részt vettek Krisztussal és az angyalokkal a lélekmentés munkájában, most gazdag jutalomban részesülnek a mennyek országában."4

Két másik utalásra is ráakadtunk Ellen White írásaiban, ahol a csillagokkal kirakott koronáinkról ír.

Az elsőben ezt írja: „Ha gondolataid a jó cselekvésére irányultak volna, hogy mások elé tárd az igazságot, akkor mostanra már Isten alkalmas munkásává váltál volna, és számos lélekben szemlélhetted volna munkád eredményét, akik csillagokhoz hasonlóan ragyogtak volna örömöd koronájában."5

Majd az Idők Jelei (Signs of the Times) egy 1886-os kiadásában ismét csak az öröm koronájára hivatkozva ezt írja: „Ha az egykori próféták rendíthetetlen jellemével rendelkeznénk, cselekedeteinkkel dicsőséget hoznánk az Úr nevére és lelkeket mentenénk meg, akik mint csillagok ragyognának örömünk koronájában."6

Örömöm koronája. 1Thess 2:19 jut eszembe: „Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Avagy nem azok lesztek-e ti is a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?"

Nem arról van tehát szó, hogy a koronámban csillagok lesznek, hanem hogy örömöm koronájában lesznek csillagok. És ez nem is rólam és a csillagokról szól, hanem Istenről.

„Kérve kérlek benneteket, tegyetek valamit Krisztusért, méghozzá most. A tanító által, akit adományotokkal támogattok, lelkek menekülhetnek meg a pusztulástól, hogy csillagként ragyogjanak a Megváltó koronájában."7

Talán, de csak talán, ez a korona nem is egy fizikai tárgy, mint inkább valamiféle megkülönböztetés. Talán azok, akik a lelkek megmentésében részt vettek, nagyobb reménységről és örömről tesznek majd tanúbizonyságot. És miután lelkeket vezettek Jézushoz, a Megváltó koronájának dicsfénye rájuk is sugárzik.

Kérdésünkre a választ nem kizárólagosan a Bibliában találtam meg. Ellen White írásai szolgáltak támpontként. Mindazonáltal, ami engem illet, inkább örvendezek Isten megváltó hatalmában, minthogy egy millenniumot a koronámban található csillagok számolgatásával töltsek.

 

1        A cikk egy John R. Sweney (1837-1899) által komponált dallamra hivatkozik, amelynek szövegét Eliza Edmunds Hewitt (1851-1920) írta.
2        1Kor 9:24-25 - A magyar fordításban ugyan koszorú szerepel, de az angol eredetiben korona van (és ugyanazt a szerepet töltik be).
3        A magyar fordításban az ékesség koronájával váltófogalomként szerepel.
4        Üzenet az ifjúságnak, 205. oldal.
5        Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 4. kötet, 52. oldal.
6        „Daniel an Example of Faithfulness" [Dániel, a hűség példaképe], Signs of the Times [Idők Jelei], 1886. november 4.
7        Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 6. kötet, 30. oldal.

 

 

Christine Miles