A Tassi Gyülekezet imatermében 1976 októberében volt utoljára esküvő. Ez a sor 2012. február 25-én tört meg, amikor egy kedves Tasson élő pár - Barbara és István - Isten és az egybegyűlt gyülekezet előtt örök hűséget fogadott egymásnak.

2012. február 25. a Tassi Gyülekezet életében nevezetes nap volt. A délutáni esküvőhöz gyönyörűen feldíszített imateremben a délelőtti istentiszteleten dr. Szigeti Jenő a kilencedik parancsolat megtartásáról beszélt.

A történet több mint 10 éve kezdődött Tasson egy elkeseredett vállalkozó imájával. István azt kérte Istentől, szembenézve saját értelmetlen életével, hogy Isten vegyen el mindent, de adjon neki még egyszer családot. És Isten mindkettőt megadta...

Tóth István a tavalyi ökumenikus imahéten határozott arról, hogy innentől kezdve az adventista gyülekezetbe fog járni - a fogadalmát töretlenül megtartotta. Néhány héttel később a családját is kérte, hogy csatlakozzanak hozzá, így tavaly május óta a teljes család az adventista gyülekezetbe jár szombatonként. Adventistának vallják magukat, és nemsokára megkeresztelkednek. Isten vezetését kézzelfoghatóan érzik az életükben és mindenben az Ő törvénye szerint szeretnék berendezni az életüket. Így határoztak arról, hogy 10 éves együttélésük után a házasság kötelékével teszik magukat elszámoltathatóvá.

A délután 13 órakor kezdődő menyegzői istentisztelet elején a gyülekezet a közös énekben arról a boldog házról énekelt, amelyik Jézust befogadta. A prédikációban Szigeti Jenő a közös teherhordozásról beszélt, majd elmondta „Kezdd újra!" című saját versét. Zoboki Nóra személyre szabott útravalóval látta el Barbarát és Istvánt, akik embert próbáló nehézségek közepette is hűségesek maradtak egymáshoz, mostantól pedig Istennel együtt folytatják az útjukat. Végül Goethe, Déry Tibor és André Maurois gondolataival kívánt a gyülekezet nevében boldogságot a párnak: „Legszebb állapot az önkéntes függés." „Csak a kétoldalú szeretet teszi elviselhetővé a függőséget." „A sikeres házasság olyan építmény, amelyet minden nap újra fel kell építeni."

A házassági fogadalom és imádság után Zoboki Nóra Sámuel gyermekségéről és a szülők hatalmas felelősségéről beszélt, amelyhez természetfeletti erő szükséges. Barbara és István igényelték Istentől a szükséges különleges erőt, mert Isten tetszését szeretnék elnyerni kisgyermekeik nevelésében is. A szülőknek bölcsességért és két kislányuk (Blanka és Jázmin) életére különleges áldásért Szigeti Jenő és Zoboki Nóra imádkozott.

Kedves István, Barbara, Ármin, Blanka és Jázmin! Isten áldását, sok kitartást és örömöt kívánunk nektek az Isten útján való járásban az örökkévalóság felé!

ZN