Testvérünk 2010. február 5-27-ig
12 előadásból álló sorozatot tartott Szombathelyen. Evangelitzátori és lelkészi
szolgálatot végez a Pennsylvaniai Területnél, és Generál
Konferencia Vakmissziós Intézeténél. Az Egyesült Államok, Ausztrália, Karib-szigetek,
Anglia, Nigéria, Fülöp-szigetek és Dominika több városában tartott már
összejöveteleket, és erősen hisz az evangelizáció és a laikus szolgálat
fontosságában. Feleségével, Marquitával 14 éve házasok. Két lányuk van, Melaney
5, Emiley pedig 2 éves.
Megható,
amilyen szeretettel beszél Jézusról. Minden lényeges hitelvet érintett
előadásaiban, amiket hetente négyszer, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton
tartott, a Bibliai Szabadegyetem részeként.
Hétfőnként
továbbra is 70-80, a
többi napokon 55-65 vendég járt az alkalmakra. 20-án és 27-én együtt ünnepeltük
barátainkkal a szombatot. 33, ill. 42 barátunk jött el a két szombaton a
hallgatók közül.
Miután elment,
„visszazökkentünk a régi kerékvágásba", azaz ismét hétfőnként folytatódik a
Bibliai Szabadegyetem.
Meghirdettünk
két bibliatanulmányozó kiscsoport-foglalkozást szerda délelőttre, ill.
délutánra, ahova 13-an jelentkeztek.
A különféle
felhívásokra többen leadták döntési kártyáikat. Többek között a hallgatók
legnagyobb része „Szeretné mostantól kezdve rendszeresen tanulmányozni a
Bibliát", 10-en jelölték be, hogy egy napon szeretnének alámerítéssel
megkeresztelkedni, 14 fő szeretne további információkat szerezni az Adventista Egyházról.
Amikor
megkérdeztük őket, kinek melyik rész tetszett leginkább, legtöbben a halottak
állapotát és a szombat tanítását találták felettébb érdekesnek, elgondolkodtatónak,
illetve megdöbbentőnek.
Testvérünkkel
elkezdtük barátaink felkeresését otthonaikban. Ezek olyan „egyperces"
látogatások voltak - de egyik sem volt rövidebb 30 percnél.
Néhány
konkrét érdekesség:
- Meglátogattunk
Daviddel egy hölgyet, akiről álmomban sem gondoltam volna, hogy milyen mélyen
gondolkodik az elhangzottakról. Amikor David imádkozott érte, ő könnyeivel küszködött.
- Akiről
azt gondoltam - mivel már évek óta jár különféle alkalmainkra -, hogy neki
biztosan csak egy kis bátorítás kell... Hát nem így történt! Áll egyhelyben,
mint a cövek.
- Azonban
találkoztunk „11 órás munkásokkal" is. Addig egyszer sem voltak, aztán meg
hirtelen belecsöppentek a közepébe! Éppen a szombatról volt szó azon a péntek
estén. Másnapra hívtunk mindenkit egy közös szombatünneplésre. Mindketten ott
voltak.
- Az
előadások vége felé elmentünk egy közös pizza-partira, meg szerettük volna
vendégelni. Meglepetésünkre, a teremben egy vállalkozói meeting volt, kb. 10-15
vállalkozó volt együtt az egyik asztalnál. Közülük hárman eddig rendszeresen
jártak a szabadegyetemre. Egyikük felállt, odajött hozzánk, és azt mondta, hogy
rendeljünk nyugodtan, az ő vendégei vagyunk. Aztán később ismét odajött
hozzánk, és megkérte Davidet, nem jönne-e át az ő asztalukhoz, és nem mondana-e
értük egy áldás-imát? Megható látvány volt, ahogy ezekért a vállalkozókért
imádkozott, Isten áldását kérve otthonaikra, családjukra, és azt kérve
Istentől, hogy segítsen nekik megtalálni Őt, mint a legnagyobb ÁLDÁST!
Szeretnénk
továbbhaladni a megkezdett úton. Úgy érzem, (talán?) megtettük a magunk részét
- a Szentlélek eljövetelére várunk!
Sokat
gondolkodtunk azon, hogy ha mindenki, aki valamilyen kapcsolatba került az
elmúlt 10 évben Vas megyében az adventistákkal, egyszer egy időben és egy
helyen lenne, több százan lennénk. De csodás lenne sok barátunkkal találkozni
Isten országában!
Gyürüs Istvánné
|