Mindig a várakozás ideje a
legszebb. A megtérés utáni hónapok, amiket Isten Igéjének kutatásával és
törvényeinek megértésével töltesz. A nagy nap előtti hetek, amikor mindenkinek
arról beszélsz, milyen boldog vagy, hiszen nemsokára egy új ember leszel.
A péntek este, amikor nem tudsz aludni az
izgatottságtól, és harmadjára is átgondolod a holnapot, hogy minden
rendben
legyen.
A szombat reggel, amikor gyorsan mosod a hajad,
hogy szép legyél, de el ne késs.
9 óra, amikor
nem tudsz odafigyelni a szombatiskolára, mert még nem érkezett meg az,
akit
nagyon vársz.
Háromnegyed
10, amikor felöltöd a fehér ruhát, és észreveszed, hogy milyen ragyogóan
szép
ma a többi lány.
10 óra, ahogy
ima után kézen fogva kivonulsz a sekrestyéből a 9 leendő testvéreddel
együtt.
Fél 12, amikorra
a szolgálatoktól és a prédikációtól úgy elérzékenyültél, hogy már az sem
érdekel, milyen hideg a kőpadló, mezítláb kiállsz a gyülekezet elé
elmondani,
mennyire boldog vagy.
12 előtt, nem
is tudod mikor, mert már rég nem tudsz az órára figyelni, a lelkész a
bátyádat
és téged szólít. Majd az ének alatt elindultok a medencébe. Belelépve
megérzed,
milyen kellemesen meleg a víz. Remeg a lábad és hevesen ver a szíved (de
nem
úgy, mint amikor felelned kellene töriből, pedig nem tanultál arra az
órára).
Hallgatod az igeverset, majd a szívedre rakod a kezeidet és a lelkész
azt
mondja, hogy: „...az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében..."
A bemerítés
pillanata pedig még ennél is szebb! Leírhatatlan...
Szeptember
11-én, Kecskeméten, 10 fiatalnak ebben a csodálatos élményben volt
része.
Boldogan kötöttünk szövetséget az Úrral, és azt reméljük, hogy a Jézusra
való
várakozás ideje is tele lesz hasonlóan szép élményekkel.
Németh Noémi
|