2010. november 27-én fiatalok gyűltek össze Budapesten a már
hagyományosan megszervezett R.I.T. (regionális ifjúsági találkozó) újabb
alkalmára, hogy együtt töltsenek egy egész szombatot Isten közelségében, amit sok
ének, nagyon jó beszélgetések, időszerű bibliai tanácsok és kellemesen
eltöltött pillanatok tettek emlékezetessé. Mindezért hála és dicsősség szálljon
fel Istenünkhöz.
Délelőtt, a heti tanulmány átvételekor kisebb
csoportokat alkotva megbeszéltük és kifejtettük gondolatainkat, bátorítottuk
egymást. „Rizpátol valami fontosat
tanulhattunk: a hűségnek nem lehet feltétele sem az adott körülmény, sem a
szerencse, ill. szerencsétlenség! A hűség feltétel nélküli elkötelezettség a
jóra, bármi legyen is az ára."
A tanulmány átvétele után Isten üzenetét
hallgathattuk, melyet Udvar Renáta ifjúságvezető tolmácsolt számunkra, „Fogadott
hívás" címmel. Sámuel első könyvének harmadik fejezetéből olvastuk fel Isten
Igéjét, amely a fiatal Sámuel elhívásáról szól. Többek között szó esett arról,
hogy mennyire bosszantó, amikor valaki megzavarja az éjszakai nyugalmunkat.
Mennyire nehezünkre esik, ha alkalmatlan időben válaszolnunk kell egy
telefonhívásra. Felvetődik a kérdés: Vajon így vagyunk Isten hívásával is?
Tétovázunk, hezitálunk akkor, amikor az evangélium továbbítása sürget? Sámuel
így válaszolt az Úrnak: „Szólj, mert
hallja a te szolgád!". Mi hogyan válaszolunk ma az Úr hívására? Akkor,
amikor embertársunk kérdez, mennyire vagyunk készek bizonyságot tenni hit által
Megváltónkról? Tudatában kell lennünk küldetésünknek, mint Isten végidei népe,
hirdetnünk kell Krisztus második eljövetelét és ennek közelségét! Mi fiatalok,
sokra vagyunk képesek, csak hagynunk kell, hogy vezessen Isten Lelke által.
Közös ebédet fogyaszthattunk a szorgalmas
segítő kezeknek köszönhetően. Ez idő alatt is beszélgethettünk - kissé
kötetlenebbül - régi és új barátainkkal. Ezt követően újból együtt énekeltünk,
örvendeztünk és dicsőítettük Istent. A délutáni program keretében missziós
börzét tartottunk, terveket fektethettünk le a jövőre nézve. Beszámolókat
hallgathattunk azoktól a fiataloktól, akik az elmúlt időszakban tevékenyen
részt vettek valamilyen missziós célú rendezvényen. Kiscsoportokat formálva
elbeszélgettünk arról, hogy mi fiatalok, mit tehetnénk Jézusért, hogy mivel
segíthetjük a misszió előrehaladását környezetünkben, Magyarországon és
világszerte. Nagyon jó ötletek születtek, melyeket reméljük, az Úr kegyelme
által felhasználhatunk a jövőben emberek megmentésére.
Végül hadd mondjunk köszönetet a szervező
csoport munkájáért és fáradozásáért, különösen Ambrus Enikő lelkes
szolgálatáért és mosolyáért. Az Úr tegye maradandóvá munkátok gyümölcsét, és
kísérje áldás életeteket!
Székely Edmond
|