Mikor a kövek is megszólalnak

Móricz Zsigmond ezzel a címmel jelentette meg írását 1934-ben a Pesti Naplóban. A történet szereplője az orosz fogságból hazatérő férfi, akit a felesége hazavár. Ez a történet a Kapolyi Gyülekezet alapítójáról, Kovács Károlyról szól, aki 1919-ben, az orosz fogságban ismerte meg az igazságot egy adventista prédikátortól, Fodor Andrástól, és lett a Hetednapi Adventista Egyház tagja. Az alábbi rész Voigt Miksa prédikátor írásos beszámolóiból való, a 20-as évek elejéről.

„Kovács Károly atyánkfia megtanulta az igazságot és Üdvözítőjét szeretni, és kívánta az Úr Jézust követni. 1920. június 2-án másokkal együtt a szent keresztség által a Hetednapi Adventisták gyülekezetébe felvétetett. A szent keresztséget Dimitrov, orosz atyánkfia, kerületi prédikátor végezte. Kovács atyánkfia 1920. október 22-éig maradt az ottani orosz gyülekezetben, mint fordító és tolmács. A hadifogságból hazatérve Budapestre érkezett 1920. december 25-én, a Baross utcai gyülekezetben úrvacsorát vett, és hat év távollét után hazaindult Kapolyra, Somogy megyébe. Kovács Károly atyánkfia a néki adatott kegyelem szerint elkezdte az üzenetet hirdetni nyilvánosan és házanként. Az Ige ekkor sem tért vissza üresen, hanem inkább az Ő nagy kegyelméből megnyitotta az egyes lelkek szívét és hívőkké lettek. Az első keresztelendők, köztük az ő családtagjai is 1921. május 28-án, szombat reggel, Kaposváron, egy kis patakban lettek bemerítve. A víz partja olyan meredek volt, hogy Voigt Miksa (aki a keresztelt) és a keresztelendők egymás után kötélen lettek leeresztve és felvonva. 1921. június 2-án újabb keresztségre került sor. Ők a Balatonban keresztelkedtek, mert a nagy szárazság következtében az összes patak kiszáradt. A keresztség megtartása végett szekéren körülbelül 3 órai utazás után értek Balatonöszödre. A keresztség elvégzése és ezen első zsengéknek a Hetednapi Adventista gyülekezetében való felvétele után lett a Kapolyi Gyülekezet megalapítva. Tagjainak száma ekkor 6 volt, és vezetője Kovács Károly lett. A jó Isten megáldotta az ő munkáját, és 1921 és 1925 között 20 lélek fogadta el az Úr igazságát és keresztelkedett meg."

A 30-50-es évekről Voigt Miksa azon levele sem árul el sokat, amit 1971-es 50. évfordulóra írt. Három munkást említ, Lázár Sándornét, Berghauer Imrét és Zarka Dénest. Az 50-es évek végétől majd két évtizeden át idősek otthona is működött a Kapolyi Gyülekezetnél, amit Tóth Endre vezetett. A Varga testvérek visszaemlékezésükben elmondták, hogy akkor 60 fős volt a gyülekezet. A közösség jelenleg a Balatonlellei Gyülekezethez tartozik, taglétszáma a 90 éves ünnepélykor 6 fő.