Keresztség

November 29-én az Orosházi Gyülekezetben ismét feledhetetlen esemény részesei lehettünk. A Szentlélek csodálatos munkája nyomán két testvérünk fogadta el Isten hívását, ketten kötelezték el magukat Jézus Krisztus mellett.

Mindkettőjük útja tanulságos. Nádasdi Jánosné édesanyja példáját láthatta maga előtt, aki 1949-ben keresztelkedett. Sok-sok hányattatás, viszontagság után most ő is ráébredt, hogy élete igazán Jézus kezében van a legjobb helyen. Rumi Györgyné a szarvasi gyülekezeti alkalmakat látogatva a hétköznapok nehézségeiben szintén egyre biztosabban tudta, hogy Isten hívására halogatás nélkül válaszolnia kell. Minél biztosabb volt a döntésében, annál több akadályoztatásban volt része. De semmi nem tántoríthatta el.

Kis István lelkész a keresztelendők példáját elemezve arról beszélt, milyen csodálatos mindaz, amit Isten velünk tesz. Róm 5:21 alapján Isten végtelen kegyelmére hívta fel a figyelmünket, mellyel kiemel bennünket a lelki halálból, és alkalmassá tesz az örök életre.

Nádasdi Jánosné Ézs 54:10-et,  Rumi Györgyné pedig Ézs 43:10-et kapta útravalóul.  A vigasztaló ígéretek bennünket is megerősítettek, rajtunk is átvillant saját keresztségünk csodálatos alkalma.

Megható volt az a pillanat, amikor a gyülekezet lelkésze a keresztelendők mellé azokat is kihívta a közös imára, akik a keresztség melletti döntést fontolgatják magukban.

Végezetül lelkészünk köszöntötte a megkeresztelteket, és kiemelte számukra a béreabeliek példáját, a folyamatos igetanulmányozást illetően. Kérte őket és velük együtt valamennyiünket, akik e gyönyörű esemény részesei lehettünk, hogy tegyünk erőfeszítéseket saját lelki növekedésünkért, hogy így válaszoljunk méltóan Isten hívására.