Sok
éve nem volt olyan látogatottsága - még a választókonferenciát követő beiktató
ünnepséget is beleértve - a Tiszavidéki Egyházterület rendezvényeinek, mint a 2009. április 18-án
rendezett egyházterületi hitmélyítőnek és kórustalálkozónak, melyen körülbelül
ötszáz résztvevő dicsőítette gondviselő Istenünket.
A délelőtti hitmélyítő során a
kórusszolgálatok és néhány költemény kíséretében két igehirdetés hangzott el. Először
Tóth Sándor, a Tiszavidéki Egyházterület elnöke prédikációjában hallhattunk
Jézus Krisztus áldozatának jelentőségéről. Hosszú listákat olvashattunk a
Szentírásban arról, hogy kik azok, akik nem örökölhetik Isten országát.
Valamelyik felsorolásban mindannyian megtalálhatjuk azokat a bűnöket, amelyek
éppen a mi életünkben jelennek meg, vagy jelentek meg, és választanak el
bennünket az örök élettől, ha Jézus meg nem mosott volna bennünket, ha meg nem
igazított volna bennünket. A második igehirdetésben Hegyes Horváth Géza, a
Tiszavidéki Egyházterület titkár-pénztárosa beszélt a pünkösd mai
jelentőségéről. Isten Lelkének a jelenléte nem csak az olyan csodák
megjelenésében nyilvánult meg, mint a tüzes nyelvek megjelenése, hanem abban
is, hogy egységet biztosított a tanítványok között, és erőt adott nekik az
evangelizációhoz.
Délután az egyházterület kórusainak
találkozóját szerveztük meg. Szabó János, a Debreceni Gyülekezet lelkésze
prédikált arról, hogy az ének egy imádság, az éneklés egy kapcsolatteremtés a
Mindenható Istennel. Néhány perccel az igehirdetés után mindenki
megtapasztalhatta, saját élményként átélhette a prédikáció üzenetének
igazságát, amikor sorban, egymás után sorakoztak fel a kórusok. A debreceni, a
józsai, a fehérgyarmati, az orosházi kórusok, valamint a White kórus
szolgálatai mellett, a nagyváradi kórus volt a vendégünk. Az összevont kórus,
akik már a délelőtti hitmélyítő során is szolgáltak, mintegy 160-180 tagból
állt.
Szeretnénk kifejezni hálánkat Urunknak,
aki lehetővé tette ennek a csodálatos alkalomnak a megszervezését. Ugyanakkor
köszönjük a kórusoknak a sok munkát, amit a felkészüléssel töltöttek, köszönjük
Pörneki Attilának a szervezés munkáját, és a debreceni gyülekezetnek, akik a déli
vendéglátás megszervezését végezték.
Tóth Sándor
|