2009. február 22-én nyitotta meg kapuit a Szivárvány Keresztény Játszóház a
fehérgyarmati gyülekezeti házban. Az első felvonás végéhez érkezve az ember
akaratlanul is értékel. Értékeli a minőséget, a mennyiséget, a befektettet
forrásokat és az eredményt. Amikor magamban erre a kérdésre kerestem a választ,
úgy éreztem, hogy az eredmény még nagyon kevés volt ahhoz képest, hogy Jézus
5000 embert tudott megvendégelni azon a bizonyos napon.
Aztán történt valami. Június
14-én az első részt lezártuk egy ajándékozással és közös bográcsozással a
gyülekezet udvarán. Az együttlét végén megtaláltam a választ arra, hogy
megérte-e. Odajött hozzám egy kislány, hirtelen megölelt és puszit adott. A
szemében, a gesztusaiban ott volt a válasz. Megérte leereszkedni és
evangéliumot hirdetni az ő nyelvűkön. Megérte a vasárnap délutánokat egy
játszóház szervezésére áldozni, mert hitet, örömet és reményt csempészhettünk
néhány gyerek szívébe. És ők már tervezik nekünk a következő félévet.
Hálás vagyok Istennek a
segítőimmel együtt, hogy lehetőséget adott nekünk erre a munkára. Emberek, akik
nem szokták betenni lábukat egy adventista gyülekezetbe, most elhozzák a gyermeküket,
megismerhetjük őket és beszélgethetünk velük. Az ilyen élmények bátorítanak minket
arra, hogy merjünk tenni valamit a környezetünkért anélkül, hogy bármit várnánk
cserébe. Csak úgy Jézusért és az emberekért!
Imádkozom a következő félévért,
ami ősszel kezdődik, de addig is lesz bőven tennivaló, mert a nyári időszakban
újabb közös programokat szervezünk a Szivárvány Keresztény Játszóházzal.
Udvar Renáta
|