Ez az eset nemrég történt meg velem. Biztos vagyok benne, hogy Önnel is történt már hasonló.

Van valami, amit végtelenül utálok: az orvosi szoba előtt várakozni. Miután meglehetősen sok várakozás után bejutottam a rendelőbe, az orvosnak csörgött a telefonja. Felvette, kiment a szobából, és 45 teljes percig nem jött vissza! Ez tűrhetetlen volt, és óriási illetlenségnek tűnt - a mai napig.

Ma egy klinikánál álltunk sorban Luciane-nel. Karjában tartotta hét hónapos kisfiát, mint ahogy azt minden anya tenné. Ötéves kislánya a mamája szoknyája mögé bújt, és a kis vállán lógó táskába kapaszkodott játékosan. Mindkét gyerek három napja lázas volt. Luciane az aggodalom nehéz súlyát hordozta, érezve, hogy sehova sem fordulhat segítségért. De észrevettünk valami szokatlant? Amint említettem, álltunk. Egy sorban. És nagyon hosszú ideig nem kaptunk orvosi ellátást. Emberek 25 méter hosszú sora választott el minket a bejárattól, ugyanennyien álltak mögöttünk és mellettünk is. Még soha nem vártam orvosra úgy, mint ekkor.

A közel 15 000 ember között Luciane az egyik, aki a Haiti Adventista Egyetem területén, Carrefour-ban talált menedéket. A földrengés túlélői, akik elveszítették otthonaikat, vagy féltek visszatérni az életveszélyes házakba, rögtön az egyetem nyitott területére özönlöttek, takarókból és ponyvákból készítettek maguknak sátrakat. Az ADRA késedelem nélkül élelemmel érkezett a helyszínre, és néhány órán belül víztisztító berendezéseket helyezett üzembe, hogy az embereknek ivóvizet szolgáltasson. Luciane az első naptól kezdve itt van.

A földrengés bekövetkezte óta azok, akik kritikus állapotban voltak, felemésztettek minden rendelkezésre álló orvosi kapacitást, így sokan nem jutottak elsősegélyhez. Ezért ezen a héten az ADRA a Global Medic-kel karöltve egy felfújható kórházat állított fel, hogy a helyzeten javítson. A klinika óriási szükséget próbál ellensúlyozni. Mióta megnyílt, reménykedő betegek hosszú sora kanyarog a bejáratnál. És a sor nem szűnik. Ebben a sorban álltam ma Luciane-val.

A türkizkék Mickey Egeres ernyő ellenére, amit maga fölé tartott, a nap könyörtelenül tűzött ránk. A várakozást már nem percekben, hanem órákban lehetett mérni. Elviselhetetlennek éreztem a forróságot és az előttünk kanyargó hosszú sort, de az orvosi segítséget végre hamarosan elérjük. Luciane nyugodtan és türelmesen várakozik.

Amint ott álltam vele a tűző napon, eszembe jutott legutóbbi látogatásom az orvosnál és vele szemben Luciane sorban állása. Én autóval mentem. Csak 45 percig kellett várnom egy kényelmes széken, légkondicionált szobában! Ezért az én esetem már említésre sem méltó, és már eszembe sem jutott méltatlankodni miatta.

Luciane vállát viszont sokkal nagyobb teher nyomta. „Teljesen össze vagyok törve" - mondta, megpróbálva képet adni azokról a hatásokról, amik az utóbbi két héten érték. A háza megsemmisült, élősködő rovarok szúrásai ellen küzd minden éjjel, és attól fél, hogy gyermekeinek nem tud majd ételt vagy pelenkát adni. Ő maga ma még nem evett.

Négyszobás háza, ami innen két kilométerre állt, már nem létezik. Az „otthon" most egy kis szénakupac, fölötte egy ponyvával, ami némi védelmet nyújt. „Semmink sincsen, ami az otthonunkban megvolt" - mondja. De az új otthonra valószínűleg nagyon sokat kell várni. Ő tehát vár.

Ráadásul a férje elveszítette a munkáját. Az épület, ahol dolgozott ledőlt, csakúgy, mint a város legnagyobb része. Hosszú idő lesz, amíg ezeket újraépítik. Így ő is vár.

Itt a táborban, mikor még csak néhány nap választ el minket a földrengés szörnyűségeitől, nehéz reményt találni. De sok, Luciane-hoz hasonló család reménykedik, mert sok ADRA-támogató, amikor szembesült a Haitit elpusztító földrengés híreivel, nem várt. Rögtön részvéttel válaszoltak és a segítség úton volt - azonnal!

Sok család, köztük Luciane családja is naponta kapnak támogatást azoktól, akik nagylelkűen adakoztak, hogy az ADRA segíteni tudja a Haitin élőket. Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki segít enyhíteni ezt a nehéz terhet, amit a haitiak hordoznak.

Ahogy átutaztam Port-au-Prince-en, szomorúan szemlélve a várost, amit mintha lebombáztak volna, nem volt nehéz észrevenni, hogy az eddig elvégzett munkánál sokkal-sokkal több tennivaló maradt, hogy helyreállítsák Port-au-Prince városát és bekötözzék az emberek testi-lelki sebeit.

forrás: adra.org

Az ADRA egy non-profit szervezet, mely a világ több mint 125 országban végez gazdaságfejlesztő, egészségmegőrző és oktatási tevékenységet,
tekintet nélkül nemre, korra, fajra, politikai vagy vallási hovatartozásra.

Mindezek mellett katasztrófahelyzetekben, háborúban is gyors segítséget nyújt.

Ön is segíthet. Ha támogatni szeretné az ADRA munkáját és a Haitin élőket, kérjük,
a következő bankszámlaszámra küldje el adományát „Haiti földrengés" megjegyzéssel:

További híreket a Twitter és a Facebook oldalakon olvashat.