Idén június 6-án és október 3-án a Budapest-Zuglói Gyülekezet nagy örömünnepre gyűlt össze a Budapest-Terézvárosi Gyülekezet kápolnájában, ahol összesen kilencen döntöttek úgy, hogy szeretnék életüket Istennek átadni és megkeresztelkedni. Dr. Ősz-Farkas Ernő, a Zuglói Gyülekezet lelkésze nagy örömmel tett eleget ennek a kérésnek, annál is inkább, mivel a fehér ruhába öltözöttek között ott volt a fia Ábel és a lánya, Kincső is. Megható pillanatoknak lehettünk tanúi, amint egymás után léptek a vízbe az idősebbek és a fialok egyaránt, hogy elkötelezzék magukat Isten mellett.

„…minden te útaid állhatatosak legyenek!” (Péld 4:26) – Eljátszottunk már azzal a gondolattal, hogy mi lenne akkor, ha egyik pillanatról a másikra eltűnne gyülekezetünk a városból? Vajon feltűnne-e bárkinek is ez a változás?

November elején kerültünk Szolnokra a családommal. Nagy öröm látni, hogy a Szolnoki Gyülekezet milyen aktívan dolgozik a misszió legkülönbözőbb területein. Bibliai témájú és egészségügyi evangelizáció, életmód klub, német és angol társalgási kurzus, játékklub, ifjúsági estek, gyermek játszóház és gyermektábor is szerepel állandó programjaink között. Az Új esély című film adta lehetőséget is felhasználjuk missziónkban, de erről majd a következő alkalommal számolunk be.

2015. december 3-án Budapestre regionális értekezletre hívta a Transzeurópai Divízió elnöke, Raafat Kamal és a divízió Lelkészi Osztályának vezetője, Patrick Johnson a magyarországi, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, albániai és ciprusi női lelkészeket, bibliamunkásokat, vezetőket, valamint a különböző egységek vezetőit.

A szokottnál is mozgalmasabban telt a november az Adventi Rézfúvós Kamaraegyüttes és az érintett gyülekezetek számára.

Mindjárt hó elején, 3-án egy szomorú, de bizonyságtevő szolgálatot teljesítettünk Nagyúton. A gyülekezet egy idős tagját, Vincze Józsefnét temettük fúvószenével. Zengett a temető és a környék a reménység dallamaitól.

7-én a Szerencsi Gyülekezetben szolgáltunk, ahová a helyi testvérek vendégeket is hívtak. A délutáni óra után Bodrogkeresztúron koncerteztünk – miskolci testvéreink szervezésében – az Idősek Otthonában, ahol megszólaltattuk az Ige üzenetét is a zeneszámok között, és missziós irodalmat ajándékoztunk a lakóknak és a személyzetnek.

2015. november 14-én a Debrecen-Józsai Gyülekezet balmazújvárosi szórványcsoportja örömteli eseménynek lehetett részese.

Egy fiatal házaspár kérte át tagságát a Debrecen 2 (Munkácsy Mihály utcai) Gyülekezetéből. Ez a gyülekezet – velük testvéreink is – szinte teljes létszámmal csatlakozott a Hetednapi Adventista Egyház Tiszavidéki Egyházterületéhez 2015. augusztus 14-én. A Balmazújvároson élő Király István és Királyné Hegedűs Tímea két gyermekükkel már eddig is aktívan részt vettek a helyi közösség életében.

A Tiszavidéki Egyházterület Rendkívüli Konferenciája

A Tiszavidéki Egyházterület  2015. november 22-én tartotta Rendkívüli Konferenciáját. Ez ünnepélyes alkalomra a gyülekezetek által delegált küldöttek és a hivatalból küldöttek mellett számos vendég és érdeklődő testvér is érkezett.

Részlet az elnöki jelentésből

„Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, amely Egyiptomban vagyon és meghallottam az Ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit... és azért szállottam le, hogy őket megszabadítsam” (2Móz 3:7; ApCsel 7:34).

Istennek vagyunk hálásak, aki látja népe helyzetét, nem hagyja magára a nehéz időkben sem, aki azt ígéri, hogy leszáll és megszabadít bennünket. Ez az egyetlen reménységünk.

Isten után hálás vagyok a közvetlen munkatársaimnak (titkár, pénztáros), az Egyházterületi Bizottság minden tagjának, a lelkészkarnak, a gyülekezetek presbitereinek és vezetőinek és minden gyülekezeti tagnak, akik valamilyen módon bekapcsolódtak az Úr munkájába, akikkel közösen vittük a szolgálat terheit. Köszönet az iroda dolgozóinak, akik igazi munkatársaink voltak.

Két kicsi faluban végzünk missziómunkát a gönci és a telkibányai testvérek összefogásával. Kicsiny kezdetek ezek, de sok imával kísérjük őket, és a termés növekedését, beérlelődését a jó Isten fogja elvégezni.

A csatlakozások margójára

Telkibányai emlékeim idéződtek fel bennem a november 22-i debreceni egyházterületi konferencia után. Erre az alkalomra a feleségem is szeretett volna eljönni. Hogy miért? Mert szerette volna látni az új testvéreinket, amint felveszik őket a terület gyülekezetei sorába. Emlékeink 1989-ig nyúlnak vissza, amikor is a Gönci Gyülekezet tagjai lettünk.

Az ADRA Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány támogatói, önkéntesei és munkatársai Budapesten, Debrecenben, Hegyeshalmon és Dobován (Szlovén-Horvát határ) segítettek és segítenek a krízishelyzetben lévő embertömegeknek az elmúlt hónapokban, tartózkodva mindenféle politikai ítélkezéstől vagy véleménynyilvánítástól. A krisztusi példaadás nyomán, önzetlen szeretetből.