Az anorexia betegség egyre több embert érint, elsősorban a fiatal és középkorú nőket. A kór lényege, hogy a betegek kóros soványságban szenvednek, mivel sosem elégedettek a testsúlyukkal, ezért lényegében nem esznek, vagy csak minimális mértékben. Ebbe a kóros soványságba aztán igen könnyen bele lehet halni. A betegség gyógyítására eddig hangulatjavító szereket adtak, mivel korán felismerték, hogy az anorexia kapcsán elsősorban központi idegrendszeri problémáról van szó. Egy újabb felfedezés szerint az anorexia ugyanazokat az idegpályákat befolyásolja, mint az extasy tabletta, ami a fiatalok közkedvelt társasági kábítószere. Mindez azt jelenti, hogy a betegség az úgynevezett jutalmazási központot érinti, ami egyébként számos függőségben, pl. a dohányzásra való rászokásban is szerepet játszik. Jelenleg úgy tűnik, hogy az anorexia, legalábbis részben olyan, mintha a betegek a nem evés függőségében szenvednének, és ennek megfelelően lehet majd más függőségekben alkalmazott gyógyszereket és terápiákat ebben az esetben is alkalmazni. (Reuters Health 2007. október 3.)

Kanadai szakemberek szerint a Crohn-betegségben szenvedőknek kifejezetten jót tehet, ha heti néhány alkalommal könnyed sétát tesznek. A Crohn-betegség a vastagbél gyulladásos elváltozása, mely hasmenéssel, ahasi fájdalommal és esetleg a végbél vérzésével is járhat. Jellemzője még, hogy időszakosan jelentkezik, a betegség lefolyásában periodikusság figyelhető meg. Korábban azt gondolták, hogy a mozgás nem ajánlott az ilyen betegségben szenvedőknek, hiszen felerősíti a bélműködéseket, de egy most közzétett vizsgálat szerint a heti három alkalommal végzett 30 perces könnyű séta minden Crohn-betegnek enyhítette a panaszait. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez csak a betegség enyhébb időszakában alkalmazható, a súlyos állapotú Crohn-betegeknek továbbra sem javasolt a testmozgás addig, amíg a tüneteket nem sikerül valaelyest megfékezni.  (Reuters Health 2007. október 3.)

Nagyon sok tanulmány jelent már meg a televízió és a gyerekek kapcsolatáról. Mindenki egyetért abban, hogy a túl sok tévézés egészségtelen, úgy fizikailag, mint szellemileg. Egy friss felmérés szerint a 2,5-5,5 éves korosztály nagy része napi több mint két órát tölt a képernyő előtt. Úgy találták, hogy ennek következtében alvási problémák, koncentráció zavarok, agresszivitás léphetnek fel a gyerekeknél. Ez még akkor is kialakulhat, ha a kicsik egyébként nem túl izgató gyerekműsorokat néznek, mivel önmagában a sok tévézés károsan befolyásolhatja a viselkedésüket. A tanulmány szerint ezért nem csak a televízió a hibás, hanem a szülők is, akiknek a tévé helyett más, aktív elfoglaltságot kellene kitalálni csemetéiknek. A szakemberek szerint sosem késő kikapcsolni a készüléket és óvva intenek mindenkit attól, hogy a gyerekszobába külön televíziót tartsunk. (HealthDay News 2007. október 1.)

Habár úgy tartják, hogy az ózondús levegő jót tesz, ma már ez sajnos nem igaz. Régen az erdei levegőre mondták, hogy magas az ózontartalma (és ez igaz is, de az ózon mennyisége nem éri el benne az egészségre ártalmas határértéket), de manapság a városi légszennyezés egyik fő problémájává vált az ózontartalom drasztikus emelkedése. Kimutatták, hogy az ózon felerősíti a légutak immunválaszát, ennek következtében olyan külső anyagokra vagy baktériumokra is túlzottan reagálhat, amelyekre az ózon jelenléte nélkül egyszerű, „csendes" módon is válaszolni tudna. Mindez megmagyarázni látszik, hogy a városi légszennyezés következtében miért gyakoribbak a légúti betegségek, ezen belül is az asztmás panaszok.  (Reuters Health 2007. október 1.)