Vasárnap reggel Chris Oberg testvérnő (Észak-amerikai Divízió) nyitotta meg Isten Igéjét 2Mózes 14. fejezete alapján. Kiemelte, hogy az ebben a fejezetben található történet népszerű a héber, iszlám és keresztény kultúrkörben egyaránt, megszólítja a fiatalokat és időseket, azaz korok és népcsoportok felett áll. Talán azért van ez így, mert minden embert közelről érint Isten szabadításának különleges megtapasztalása, amely ebben a történetben különösen tetten érhető.

Az igehirdető kiemelte, hogy Izrael népén belül sokan nem tudták hová mennek, csak szerettek volna elrejtőzni a pusztában a fáraó serege elől, azonban nem a puszta adta a menekülést és a megoldást, hanem Isten csodálatos cselekedete. A vándorló nép nem a puszta gyermeke volt, de ott kellett éljenek évtizedeken keresztül. Nem a valódi otthonuk volt, de ott kellett nap mint nap élniük. Hasonló helyzetben van ma is Isten népe, hiszen a világban, „Babilonban" élünk, de nem vagyunk ennek a világnak a gyermekei, és a mi igazi otthonunk az a hely, melyet Jézus készít nekünk. Nagy veszélyt jelenthet a puszta, ha „megszokja" Isten népe, és nem hirdeti az Ő szabadítását.

Isten azt üzente Mózesen keresztül népének, hogy „Ne féljetek, Isten harcol értetek!". Ez az ígéret ma nekünk szól. Ne félj, mert Isten harcol érted! Nem vagy egyedül, mert Isten veled megy a nehéz utadon. Ha Isten népe nem közvetíti ezt a jó hírt, akkor a világ rossz hírekkel lesz tele. Bár ma még a „pusztában" vagyunk, Jézus rövidesen visszajön értünk és erre a napra felkészíti az Ő népét! Nincs okunk a félelemre, mert Vele győzni fogunk!

Szabó János