 Szabó László Az Észak-Német Unió hivatalos meghívására
utazott Németországba előadóként Szabó László, a Reménység Evangelizációs
Központ vezetője 2007. február 17-én, az ún. Kornélius-napra, Relingenbe.
Beszámolója szerint a német nép, bár világinak mondott, nagy tartalékai vannak.
- Milyen alkalom a Kornélius-nap?
- Gyülekezetalapítók és aktív
misszionáriusok számára rendezik meg évről évre, szándéka szerint pedig hiterősítő
rendezvény. Én most először vettem részt rajta, de megfogott. Mindössze egy
nap, de remek alkalom. Úgy 300 fő gyűlt össze, és azt mondják, ez a szokásos
létszám.
- Mi volt a te szereped?
- Mivel szombatra esett, délelőtt
prédikáltam az istentiszteleten, délután pedig szekciót tartottam és egy
plenárist. Hosszú nap volt, de inkább feltöltött, mint fárasztott.
 Hallgatóság és Szabó László - Miről beszéltél?
- Délelőtt a lelkiség szerepéről
prédikáltam a misszióban, délután pedig gyakorlati módszereket vettünk át a
gyülekezetalapítás munkájában kiscsoportos foglalkozás keretében. A szekciók
utáni plenárison is volt dolgom, ekkor a döntésre késztetés jelentőségéről és
folyamatáról tartottam előadást.
- Milyen visszajelzéseid voltak?
- A délelőtti istentisztelet végén
volt egy felhívás, hogy aki a lelki életét szeretné erősíteni, jöjjön előre, és
40-50 ember lépett ki a sorokból, majd közel félórás imaközösséget alkottunk.
Nagy hatással volt rám és a többi résztvevőre is, hogy ennyire megfogta az
embereket a felhívás. Először együtt, majd kis csoportokban imádkoztunk.
Délután a
résztvevők programon kívüli programot kértek tőlem: tapasztalatokat, hogyan éltem
meg Isten vezetését a missziós munkám során. Így témán kívül több mint fél óráig
tapasztalatokat kellett mesélnem.
- Csak ezért mentetek?
- Gyakorlatilag igen, de ha már
ott voltunk - mivel a családom is velem utazott -, kihasználtuk az utat, hogy
egyéb területen is kamatoztathassuk az kinn töltött időt.
Visszafelé
bementünk az ottani médiaközpontba, hogy a közös munka lehetőségéről
tárgyaljunk. Szívesen fogadtak, jó kapcsolat alakult ki közöttük, úgy néz ki,
hogy az internetes televízió megalkotásában együtt tudunk működni, de pl. videoprodukciós
anyagok kicseréléséről is megállapodtunk, ill. szerverhelyet ajánlottak
számunkra.
Vasárnap pedig
meglátogattunk egy gyülekezetalapítási helyszínt Hannoverben. Igen jól
szervezett munkával találkoztunk. Kórus működik, autót javítanak ingyen, esti
programok, klubok, gyerekfoglalkozások tarkítják a palettát. Szombat
délelőttönként már több a vendég, mint a gyülekezeti tag.
A legmeglepőbb
az volt, hogy bár vasárnap mentünk, amikor semmilyen rendezvény nincs, két
ember fogadott bennünket az ajtóban álldogálva. Kiderült, hogy az újságban
olvastak a munkánkról, és eldöntötték, hogy ide akarnak járni. Készséggel megadták
a lelkésznek a címüket, hogy értesítsék őket a továbbiakról.
Jó érzés volt
látni, hogy Németországban új gyülekezetalapítások indulnak el, és előfordul,
hogy 30-40 vendéggel ünneplik az újonnan alakuló gyülekezetekben a szombatot.
Az egészben az a nagyszerű, hogy mindezt egy szekularizált társadalomban
láthattam.
- Rendszeresen hívnak ilyen rendezvényekre, vagy egyedi alkalom volt?
- Korábban is kaptam hívásokat,
de az elmúlt másfél évben megszaporodtak a felkérések. Németországba, Romániába,
Szerbiába, Finnországba is hívtak, hogy előadjak iskolákban és konferenciákon. Áprilisban
pedig Newboldra megyek tanítani. Ott kiscsoportos munkavégzést és lelki
adományok szerinti szolgálatot oktatok majd négy napig egy posztgraduális
képzés keretében.
Gyetvai Gellért
|