A Papp család 2011. szeptember utolsó vasárnapján ismét
Csornán járt. A lakásotthon kis lakói már hetek óta, szinte mindennap felhívták
őket, hogy „Mikor jöttök már?". Vasárnap még ki sem keltek az ágyból, de már
izgatottan telefonáltak, hogy hallják a hangunkat.
„Jöttök?" - kérdezték, és amikor azt
válaszoltuk, hogy már készülődünk az induláshoz, kiugrottak az ágyukból, hogy a
szobájuk is rendben legyen, mire odaérünk.
Még meg sem állt a házuk előtt az autó,
de már rohantak, hogy ölelhessenek és mesélhessenek. Örömmel hallottuk, hogy
Tibi, Manóék bátyja, aki tavaly került ki az intézményből, jól érzi magát a
rokonainál, és még munkát is sikerült találni a számára. Beszámoltak a
nyaralásaikról, hogy jól érezték magukat a Balatonon, az ADRA Táborban, és sikerült
új barátságokat kötniük. Sokat beszéltünk arról, hogy számukra milyen
védettséget jelent ez a lakásotthon, viszont ketten nagyon szeretnének elmenni,
„szabadok" lenni.
Jutott egy kis idő a játékra is a
kertben, egy kis foci a gyerekekkel, egy kis mogyorógyűjtés, mogyorótörés. Legnagyobb
sikere talán mégis azoknak a zsákoknak volt, amiben az ADRA ruhák érkeztek. Most
is nehezen tudtunk elindulni, az ölelő gyerekkarok szorításától, és a saját
szívünk vonzása miatt is.
Hazafelé végigbeszélgettük a szerzett
élményeinket és észrevételeinket. Már a következő találkozás alkalmát
szervezzük. Isten vigyázzon ezekre a kis életekre, és kérjük, hogy óvja meg
őket minden veszélytől!
Pappné Szigeti
Gyopár
ADRA önkéntes
|