A Tiszavidéki
Egyházterület terve szerint november 4. és 12. között az Egri Gyülekezetre
került a sor a Megújulási és missziós hét megszervezésével. Az Úr különleges
módon megáldotta a gyülekezet törekvéseit, és ezt szeretném megosztani veletek
azért, hogy együtt örüljetek velünk, és bátorítással és ötletekkel szolgáljunk
azoknak a gyülekezeteknek, akik még ez után következnek.
A
programot november 4-én, pénteken
este kezdtük közös imaalkalommal, amelynek keretében a megújulás témáját tanulmányoztuk, és egyházunk, valamint személyes
hitéletünk megújulásáért imádkoztunk.
A
november 5-i szombatot teljes
egészében a megújulás témájának szenteltük.
November 6-án vasárnap a
felkészülés utolsó simításait végeztük el, hogy másnap reggel indulhasson a
nagy munka.
November 7-től 10-ig
négy egri középiskolában rendeztünk Biblia-kiállítást
és ezzel párhuzamosan osztályfőnöki illetve magyar órákon tartottunk előadást a
Bibliáról naponta 8 és 14 óra között.
Ez
azt jelenti, hogy 850 diákot szólítottunk meg szervezetten (osztályfőnöki óra,
magyar óra, illetve tanárok osztályokat hoztak le a kiállításra), ezen kívül
nem szervezetten, szünetekben sok diák és tanár nézte meg a kiállítást, és
beszélgetett velünk. Hétfőn 12 osztálynak tartottunk osztályfőnöki órát, ami
kb. 350 diákot jelent. Programunk nagyon jó fogadtatásban részesült úgy a
diákok, mint a tanárok és igazgatók részéről. Két iskolában az igazgató külön
beszélgetésre behívott az irodájába. Az egyik iskolában videofelvételt
készítettek az előadásról, hogy más osztályokban is levetíthessék, másikban
fényképet és cikket tettek fel az iskola honlapjára. Minden iskolában kvízt
szerveztünk a kiállítási paneleken levő információkból, és iskolánként 10
könyvet sorsoltunk ki azok között, akik részt vettek. Azok a tanárok is kaptak
egy-egy könyvet, akik osztályukkal együtt részt vettek a programban.
November 7-től 10-ig délután 2-től az Egri Művelődési házban tartottunk Biblia-kiállítást és este 5.30-tól előadást, amelyen
alkalmanként 30 és 50 között volt a jelenlevők létszáma. Délután 2 és 5.30
között sokan megnézték a kiállítást. 2-3 testvér szinte folyamatosan
beszélgetett emberekkel.
Két vendégelőadónk is
volt, akik velünk együtt állták a sarat reggeltől este hétig, Szigeti Jenő testvér hétfőn és Szabó János
testvér kedden.
A
gyülekezet tagjai is keményen összefogtak a munka sikeréért. Erre szükség is
volt, mert minden reggel az iskolákban kellett előkészíteni a kiállítást a
panelekkel és a Bibliákkal, amelyek szállításához két autóra volt szükség,
délután pedig át kellett szállítani a művelődési házba, este pedig összeszedni
mindent, hogy másnap reggel az iskolában kezdeni tudjunk. Amíg a lelkészek
órákon tartottak előadást, a testvérek a kiállításon szorgoskodtak, mert közben
tanárok osztályokat vittek a kiállítást megtekinteni. 3-4 testvér mindig
dolgozott. A testvérnők arról is gondoskodtak, hogy ennivalójuk legyen azoknak,
akik épp dolgoztak.
A
rendezvény médiafigyelmet is kapott. Több interjút adtunk TV-nek és újságnak.
November 11-én pénteken Ima- és megújulási alkalom volt a gyülekezeti
tagoknak, és november 12-én szombaton szintén ennek a jegyében
történtek az
istentiszteletek.
A
gyülekezetet összefogta a munka és az imádság. A személyek közötti feszültségek
is csillapodtak, de javult a kapcsolat azok között is, akik addig is jól megvoltak
egymással. Az, hogy egy héten keresztül a lelkészek reggeltől estig együtt
dolgoztak gyülekezeti tagokkal, felmérhetetlen áldást jelentett. Elgondolkoztam
azon, milyen lehetett, amikor Pál apostol mindennap reggeltől estig gyülekezeti
tagokkal együtt dolgozott. Az igazi közösség kialakulásának nincs jobb módja
ennél!
A
hét folyamán sokszor láttam a testvéreket magukban vagy kis csoportokban
imádkozni. Vagy, ha épp órán voltam, elmondták, hogy újra összegyűltek és
imádkoztak. Folyamatosan éreztük, hogy a nagy küzdelem frontvonalában vagyunk,
ahol minden erőnk és képességünk elégtelen. Ennek ellenére éreztük, hogy Isten
hatalmasabb ennél, és a kihívások nem vették el a kedvünket és nem törtek le
bennünket. Az Úr folyamatosan adott olyan tapasztalatokat, amelyek
megerősítettek.
Talán
hónapokon keresztül nem tudtunk annyi kapcsolatot teremteni, mint ezen a néhány
napon, amikor kimentünk az emberek közé. Ugyanakkor olyan emberekkel is újra
találkoztunk, akik valahogy elkerültek a szemünk elől az elmúlt hónapokban,
években. Sőt egy olyan hölggyel is találkoztam, aki elmondta, hogy évtizedekkel
korábban volt hasonló előadásokon, amikor Szigeti Jenő és Szilvási József
testvértől kapott Bibliát. Erről az asszonyról senki nem tudott a
gyülekezetben.
A
Biblia-kiállításra egy nyugdíjas református esperestől is kaptunk Bibliákat,
akinek a fia legalább két éve jár az Egri Gyülekezetbe és aktívan szolgál. A
lányával is kapcsolatban vagyunk. Most ott volt az esperes úr a megnyitó
előadáson és a zárón is, a felségével együtt.
Egy
tapasztalat: Egy testvérnő a kiállítás előtti héten szórólapokat vitt
ismerőseinek, és plakátokat helyezett el a városban, amikor meglátta az egyik
ismerősét, akinek adott egy szórólapot és meghívta a kiállításra és az
előadásokra. Az illető azt mondta, hogy ezt ki kellene hirdetni az egri
Bazilikában is. A testvérnő nem tudta, hogy jól értette-e, amikor az ismerős
megismételte, és azt mondta, hogy ha szombaton reggel bemegy a paphoz, vasárnap
kihirdetik és a plakátot elhelyezik a hirdetőújságon. A testvérnő arra gondolt,
hogy Isten adta ezt az ötletet az ismerősön keresztül, így szombaton reggel
bement a Bazilikába, találkozott a pappal, aki nagyon készséges volt, és
megígérte, hogy kihirdeti és a plakátot kiteszi a faliújságra.
Amit
leírtam, nem azt jelenti, hogy az Egri Gyülekezet összekapta magát egy hétre,
egyébként pedig nem történik semmi. Folyamatosan több bibliakör is működik a
városban és még annyi indításához lenne igény, ami meghaladja az erőnket.
Testvérek bibliaórákat tartanak Egerben és a környező településeken, még olyan
távolságra is, mint Erdőkövesd. Keresztségi felkészítéseket is végeznek. Ebben
az évben Egerben 9-en keresztelkedtek meg, ezek közül egy kivételével mindenkit
gyülekezeti tagok készítettek fel.
A
mostani missziós hét után is utómunkaként bibliaórát indítunk a Kálvin Házban,
ami a református egyház tulajdonában van. Az előadásokon úgy észleltük, hogy
sokan érdeklődnek a folytatás iránt.
Kérjük,
hogy imáitokban támogassatok bennünket, hogy legyen erőnk szembenézni a lehetőségekkel
és kihívásokkal, amikor gyülekezeti tagok munkájuk és családjuk mellett sok
időt szánnak az Úrra! A lelkészért, Suhaj Renátáért is imádkozzatok, aki eddig
is ereje felett vállalt munkát mind a négy gyülekezetében.
Istené
legyen minden dicsőség.
Hegyes Horváth Géza
|