December 18-án,
vasárnap, Tompára voltam hivatalos. Zsilinszkiné Rozmann Ditti szervezte meg a „Mindenki
karácsonya" műsort a Tompai Művelődési Házban. Dunaújvárosból indulva, a
Budapestről érkező busznál felvettem kocsimba Makkos Bencét, Makkos Ambrust,
Zsilinszki Bálintot és Csegedi Magyart. Így öten nekivágtunk a több mint 100
km-es útnak.
Kezdés
előtt 3 perccel sikerült odaérkeznünk. Nagyon vártak már minket.
-
Hol van a laptop?
-
Mit tegyünk ki először? - vettek körbe a technikusok.
Nagyon
ügyesen, percek alatt a vetítővászonra került a Jézus7 logó, ami szinte az
egész műsor alatt kint volt.
Először
népi táncosok léptek fel. Azután mi következtünk.
Bemutathattam
a teltházas közönségnek (mintegy 150 fő) Betlehemet, és beszéltem szentföldi
élményeimről.
Majd
a fiuk 18 percen át énekeltek - vidáman, szívhez szólóan, örömmel.
Újabb
táncosok következtek.
Közben
kiosztották a gyermekrajz pályázat nyerteseinek a díjakat. A gyerekek bibliai
témákat dolgoztak fel - a rajzpályázatot is Ditti szervezte meg.
A
végén egy helyi együttes karácsonyi dalokat énekelt - miután a „Szeretet
himnuszát" is felolvasták. Fiaink besegítettek, és az egész közönség együtt
énekelte a „Csendes éjt".
Ezután
imádkoztam a város jólétéért, a jelenlévőkért, Isten áldásáért.
Legvégül
a kijáratnál több mint 200 db könyvet osztottunk szét a hallgatók között.
Kellemes
beszélgetéssel egy kis süti mellett folytatódott az est.
Bárcsak
kikelne Tompán is az elvetett mag - kikelne, szárba szökkenne és Isten
országában láthatóvá lenne.
Gyürüs István
|