A Hetednapi Adventista Egyház az elismert egyházak között

Nehéz küzdelemben új fordulatot vett a Hetednapi Adventista Egyház Magyarországon, amikor az ország törvényhozói helyreállították a közösség hivatalos egyházi státuszát. A Magyar Országgyűlés február 27-én hozta meg a döntést, módosítva az ország sokat vitatott „egyházi törvényét" és kibővítve a hivatalosan elismert egyházak számát 14-ről összesen 32-re. A törvényben elismert vallási közösségek között van a Metodista Egyház, a Pünkösdi Egyház, a Kopt Ortodox Egyház és a Magyar Iszlám Tanács.

Ócsai Tamás lelkész testvér, az Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöke szerint a szavazás több hónapos bizonytalanságnak vetett véget mind az egyház vezetői, mind pedig tagjai számára. Az egyházi törvény szerint, amely tavaly júliusban került először elfogadásra, 14 felekezet tartotta meg eredeti egyházi státuszát, míg körülbelül 300 kisebbségi vallási csoport, közöttük az Adventista Egyház, elveszítette regisztrációját és újra kérnie kellett az egyházi státuszt. A magyar kormány szerint a törvény része annak a széleskörű erőfeszítésnek, amellyel aládúcolják az ország küszködő gazdaságát, és további cél, hogy megakadályozzák, hogy álvallásos csoportok az egyházaknak biztosított jogokkal és előnyökkel visszaéljenek.

„A legutóbbi hat hónap hatalmas kihívás volt - mondta Ócsai testvér, néhány perccel a parlamenti szavazás után - de mindenek ellenére nem éreztük magunkat egyedül. Megtapasztaltuk a támogatás nagyszerű érzését a világszéles egyház családi közössége részéről, akik velünk együtt imádkoztak, hogy Isten akarata érvényesüljön."

Bertil Wiklander lelkész testvér, az Adventista Egyház Transzeurópai Divíziójának elnöke üdvözölte a hírt, hozzátéve, hogy a szavazás lehetőséget biztosít az egyháznak Magyarországon, hogy a jövő felé tekintsen, megújult célokkal és energiával. „A Magyarországi Adventista Egyháznak gazdag hagyománya van a közösség szolgálatában a házi istentiszteleteken keresztül a nevelési programokon át a jóléti és nyilvános egészségügyi programokig - mondta. - Elégedettek vagyunk, hogy Magyarország kormánya elismerte ezt a gazdag örökséget, és egyházunk számos, nagyszerű szolgálata a társadalom javára tovább tudja folytatni munkáját."

Wiklander testvér elismeréssel szólt az egyház vezetőiről Magyarországon, méltatva „kiegyensúlyozott, kitartó hozzáállásukat, ahogyan kezelték ezt az összetett politikai és jogi helyzetet."

„Ma csatlakozunk magyarországi testvéreinkhez, hogy hálát adjunk Istennek, aki vezette őket ebben a rendkívül nehéz időszakban" - mondta.

Raafat Kamal testvér, a Transzeurópai Divízió Vallásszabadsági Osztályának vezetője szerint a törvénymódosítás „hatalmas megkönnyebbülés azok számára, akik fáradhatatlanul dolgoztak ezért a végeredményért." Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az egyházakról szóló törvény elmúlt évi megszavazása felbolydulást és jelentős nemzetközi aggodalmat okozott, elemzők szerint túlságosan politikai színezetet adva Magyarország vallási térképének.

Válaszul a kritikákra, a magyar kormányzat hangsúlyozta, hogy a vallásos csoportok még egyházi státusz nélkül is továbbra is összegyűlhetnek, istentiszteleteket tarthatnak és evangelizálhatnak - élhetnek jogaikkal, amelyeket Magyarország Alaptörvénye biztosít.

Dr. John Graz, az adventista világközösség Vallásszabadsági Osztályának igazgatója azt mondja, hogy van okuk hálát mondani az adventistáknak Magyarországon és az egész világon.

„De az én reménységem az - tette hozzá -, hogy Magyarország kormánya további lépéseket tesz abba az irányba, hogy foglalkozzon a vallási kisebbségekkel. A vallásszabadságot az szolgálja legjobban, ha egy kormány nem tesz jogi különbséget a vallások között, és mindenkire kiterjeszti a védelmét és a privilégiumokat."

Az Adventista Egyházat Magyarországon először 1957-ben ismerte el hivatalosan a kormányzat, és mára több mint 100 gyülekezete és közel 5000 tagja van. Többek között az Adventista Teológiai Főiskolát is fenntartja Pécelen, Budapest mellett, amely 66 diákot szolgál.

(ANN - Bettina Krause/TED Staff)