Könyvajánló Szegedi Kovács György: Vezércsel című könyvéhez

Vannak alkalmi verseink, amiket könnyű olvasni, könnyű érteni, könnyű elmondani. Ezek a versek azonban ténylegesen „könnyűek", mármint a valódi irodalom mérlegén mérve. A „Vezércsel" kötet darabjai nem ilyenek. Fogod a kezedben, olvasod és ízlelgeted: mit akart elmondani? - De nem kell hozzá magyarázó, hogyha kinyitod a szíved, mert meg fogod érteni.

Itt van például a címadó vers, a Vezércsel. Utassy József, kiváló költőnk balesetben elveszítette szeretett fiát. (Hányan és hányan élték már át!) Nem a közönséges emberek módjára kérdezte, mint ahogyan mi kérdezzük: „Miért?! Miért pont az én fiam?! Hányan vannak rosszabbak, mint én, és miért pont én veszítem el?! Hol volt az Isten?!" - Nem! Ő egy sakktábláról beszél és a bábukról, melyeket egy „óriás" keze kénye-kedve szerint tologat, de menekül, amikor „számon kérjük" a gondviselését - az Isten menekül című versében. És Szegedi Kovács György válaszolt a költőtársnak: Vezércsel, ha már sakktábla, akkor maradjunk annál. „Menekül" az Isten? Valóban? Érted, értem, a fiadért és a fiainkért-lányainkért lendül a világos Király keze, és a Vezér (a mennyei seregek vezére) érted-miattad „a Kálvária hegyére lép". A Kálvárián pedig nem baleset történt. A Kálvárián történt a világmindenség legnagyobb „lépése". A játszma itt véget ér, minden kérdés elnémul. A sorsod, a sorsom, fiainké és lányainké annak a kezében van, akit Szeretetnek hívnak, és csak az örökkévalóság nyitja meg teljesen a válaszokat.

Szigeti Jenő írja a beköszöntőben: „Ezek a versek elárulják a hitben járó ember belső küzdelmeit, azt is, amikor nem mer a csillagok szemébe nézni, azt is, amikor a hívő embernek »imába száll a bátorsága«. Mert a költő jól tudja a szabályt: »versírás előtt/sohase moss kezet«. Komolyabban fogalmazva, Istennel nem szépen öltöztetett ünnepi frázisokban kell beszélni, hanem napközben, úgy a belső emberünkben egy-egy szóval, de teljes szívvel, mert ő jelen van, nem mi megyünk hozzá kényszeredett ünnepléssel."

Szegedi Kovács György a Székesfehérvári Gyülekezet tagja, teológiai főiskolánkon diplomázott 1993-ban. Szülei tanárok voltak. A Magyar Írószövetség tagja. Verseit számtalan rangos folyóirat közölte és közli ma is. Vörösmarty-díjas költő. Ez a nyolcadik megjelent kötete, amely az Advent Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Kökényes Zsuzsa