Ha valaki úgy gondolná, hogy az otthon lakói megfáradva, megöregedve már csak saját magukkal tudnak törődni és azzal, hogy „kevés" idejüket minél jobban megkönnyítsék az otthon dolgozói, akkor biztosan nem járt még nálunk.

A mi otthonunk egy élõ és tevékeny gyülekezetet, melynek tagjai csaknem kivétel nélkül részt vesznek a világközösség és a Magyar Unió különböző programjaiban. Mindennap délután bibliakör van, ahol egyrészt átvesszük a heti leckét, másrészt a megújulásra és reformációra való felhívás témaköreit tanulmányozzuk, és komoly és buzgó könyörgésekkel járulunk az egyház Urához, hogy váltsa be ígéretét, miszerint „mielõtt Isten e világot utoljára csapásokkal látogatja meg, népe között az ősi életszentségnek olyan újjáéledése lesz látható, mint amilyen az apostolok ideje óta nem volt. Isten Lelkét és erejét árasztja gyermekeire" (N.K.).

A gyülekezet tagjai lehetőségeik szerint bekapcsolódnak A nagy küzdelem címû könyv terjesztésébe is. Közel 250 db könyvet juttattak már el rokonokhoz, ismerősökhöz, orvosokhoz és ápolókhoz.

A pünkösdi ünnepek kapcsán pedig egy minden tekintetben missziós alkalom színhelye volt az otthonunk. Gyula város Máriafalvi napközi otthonos intézmény tagjai, - ahol a városi gyülekezet néhány tagja egészségügyi és missziós tevékenységet folytat - látogattak el hozzánk. Mivel az otthonunk egyik lakója, a gyülekezet szombatiskolai vezetője Csapó Gáborné, aki az idén töltötte 91. évét, már kapott meghívást a napközi otthonba, hogy mint idős, tartson bibliaórát az idősödő embereknek, ezért meghívtuk egy látogatásra a napközi otthon tagjait, akik örömmel fogadták és jöttek el hozzánk.

A délelőtti együttléten szinte mindenki kivette részét a szolgálatból. A vezetõ, Döbreiné, Zita köszöntötte a vendégeket, ezt követően versek és énekek hangzottak el a gyülekezet szolgáló tagjai és dolgozói részérõl. Ezt követően Csapóné, Erzsike néni prédikált a figyelmes hallgatóságnak a Szentlélek személyéről, aki pünkösdkor kitöltetett az első apostoli gyülekezetre. Az együttlétet a gyülekezet lelkészének igei gondolatai és imádsága zárta be. Majd szeretetvendégség következett, beszélgetések és egymással való ismerkedés. Végül minden vendégünket megajándékoztunk egy A nagy küzdelem címû könyvvel, amit nagy örömmel fogadtak. Imádkozunk azért, hogy örök életre termő gyümölcsei legyenek ezek a könyvek mindazok számára, akik csak kezükbe veszik és olvassák azokat.

A testvérektől azt a tájékoztatást hallottuk, hogy nagyon boldogok voltak a hozzánk ellátogatott vendégek, akik azóta is emlegetik a látogatásuk élményeit és többen azt mondták, hogy ha még jobban megöregszenek, ebbe az otthonba szeretnének jönni.

Igaz az Úr Igéje, hogy akik az Úrhoz tartoznak, azok „vén korban is zöldellők maradnak" (Zsolt 92:15). Mindazok, akik szolgálni akarnak, idős korban is kaphatnak lehetőséget az Úrtól, amely igaz örömöt jelent a szívnek és a hasznosság érzetét adja.

Stuber György