2024.  november  07.  Csütörtök
Napnyugta: 16:17
NyitólapOldaltérképLinkekElérhetőségLogin
 
 
 
 
 
      Címlap arrow Szolgálat és küldetés arrow Sáfársági Osztály arrow Állásfoglalások arrow A tized és rendeltetési helye
A tized és rendeltetési helye PDF Nyomtatás E-mail

Az Állásfoglalás a tizedről és rendeltetési helyéről c. dokumentum a következőképpen lett megszavazva:

Időnként történnek olyan események, amik miatt néhány jó szándékú gyülekezeti tag vagy gyülekezet arra a következtetésre jut, hogy nem fizeti vissza a tizedet a saját gyülekezetén keresztül - ahol van a tagsága - az egyházterületnek/missziónak/gyülekezetek uniójának. A gyakorlatunkat, ami részletes szabályokat és eljárásokat tartalmaz, a világegyház dolgozta ki és alkalmazza a Biblia tanításának a megértésére és az Ellen G. White-on keresztül kapott tanácsokra alapozva. Isten világos utasításokat adott egyháza részére a tized természetére és rendeltetésére vonatkozólag. Bármilyen eltérés ezektől az isteni utasításoktól nem a legjobban szolgálja az egyház érdekeit és küldetésének teljesítését, és ezért kerülni kell. Az Úr iránti engedelmességre szólító hívás a következő, Ellen G. White-tól származó kijelentésekkel kiegészített bibliai információkon alapul.

A tized szent - A Biblia kétségtelenül világos, hogy a tized szent. A föld minden tizede az Úré, ...az Úr szent tulajdona az (3Móz 27:30). Ez a bibliai alapelv a tizedfizetés igazi alapja. Mivel úgy tűnik, hogy a mi munkánk eredménye, ezért úgy tűnhet, hogy a jövedelmünk tizede az a miénk. De az Úr kijelentette, hogy ez nem így van. A tized az Övé. Ez számos következtetést eredményez. Először is, mivel a tized nem a miénk, azt vissza kell adnunk neki. Csak így lehet megőrizni a tized szentségét. Más célra történő felhasználása közönségessé teszi és megsérti szentségét. Másodszor. A tized visszaadása nem a tizedfizető személytől kapott juttatás kifizetése a lelkésznek vagy bárki másnak. Mi nem embereknek adjuk a tizedet. Mi az Úrnak adjuk azt vissza, és Ő dönti el, kinek adja, és hogyan kell felhasználni (4Móz 24:21, 24). Harmadszor. Mivel a tized szent és ezért nem a miénk, nem szabad arra használni, hogy nyomást gyakoroljunk másokra, hogy olyan változást idézzünk elő, aminek a megtörténtét szeretnénk látni. Arra sem szabad a tizedet visszatartani, hogy személyes célt valósítsunk meg vele. Az egyetlen dolog, amit helyesen tenni tudunk a tizeddel az az, hogy megfelelő időben visszaadjuk az Úrnak, a Megváltónk iránti szeretet és tisztelet fenséges kifejezéseként.

Isten azonosítja a tizedben részesülőket - Mivel a tized az Úré és Ő a tulajdonosa, szintén Ő az, aki eldönti, hogy kik kaphatják meg. A Szentírásban a tizedet a Léviták örökségéül az Úr jelölte ki és nem az izraeliták (4Móz 18:21). Az egyetlen dolog, amit az Úr elvárt az izraelitáktól, hogy adják vissza neki a tizedet. A tárház a templom volt, ahonnan a tizedet szétosztották a papoknak és a Lévitáknak (Mal 3:10; 4Móz 18:24). A keresztény adakozásban a tized az Úrtól kapott ihletett rendelkezés folytán lett kijelölve az egyház szervezett szolgálatára (1Kor 9:13; vö. Mt 23:23!). Ellen G. White írásai világosan jelzik, hogy a tizedet vissza kell adni az egyházterület/misszió/gyülekezetek uniója kincstárába az evangélium szolgálatának munkájára (TM 308; 7MR 366).

Bármilyen eltérés Isten kinyilatkoztatott, tizedre vonatkozó tervétől, emberi kifejeződése a tőle való függetlenségnek, és megkérdőjelezi az alattvalói hűséget ahhoz az egyházhoz, amelynek a tagjai vagyunk. Mivel az egyházterület/misszió/gyülekezetek uniója az (ahol egy egyén él, és ahol a tagságának lennie kell, és) ahol a lelkigondozói támogatást kapják a tagok, helyénvaló, hogy az egyházterület/misszió/gyülekezetek uniója kapja a tizedet.

A tized és a vezetőség hibája - Néhány ember számára logikus gondolatmenetnek tűnik, hogy ha úgy véljük, hogy Isten népének vezetői hibát követtek el, akkor nem kell a tizedünket az egyházterületnek/missziónak/gyülekezetek uniójának adnunk. A tized természete és néhány világos bibliai példa jelzi, hogy ez a logika nem helyes tanácsadó. Nehémiás idejében a papok és léviták közt komoly vallási és lelki korrupció volt (Neh 13:4-5, 15). Ennek eredményeként a nép úgy döntött, hogy abbahagyja Isten tizedének visszafizetését (13:10). Amikor Nehémiás ráébredt, hogy mi történt, két dolgot tett. Először elítélte a nép döntését (13:11), másodszor reformot kezdeményezett a papok és léviták között (13:9, 13). Malakiás, aki ezalatt a válság alatt írt, azzal vádolta a népet, hogy megrabolta Istent, és megparancsolta nekik az Úr nevében, hogy adják vissza Istennek a teljes tizedet (Mal 3:8-10). Ő szintén nyilvánosan beszélt a papok és léviták ellen, lelki bűneik miatt (1:6-13; 2:1-8).

Világos, hogy elsődleges lelki felelősségünk visszajuttatni Isten tizedét azokhoz, akiket az Úr jelölt ki arra, hogy azt megkapják. Ez az, amit Jézus is tanított. Nagyon jól ismerte Izrael lelki vezetőinek a lelkiállapotát. De amikor a tizedfizetésről kérdezték, akkor nem biztatott senkit arra, hogy tartsa vissza a tizedet, vagy adja azt valaki másnak. Éppen ellenkezőleg, támogatta azt, amit kinyilatkoztatott Izraelnek - fizessék vissza a tizedet az Úrnak, a templomon keresztül (Mt 23:23).

Ellen G. White írásaiban találunk egy harmadik példát. 1890-ben a Michigan-i Egyházterület lelkiállapota mély és lehangoló volt. A helyzet annyira rossz volt, hogy Ellen White kijelentette: „A gyülekezeteknek sokkal jobb lenne ilyen vének és lelkészek nélkül" (2SAT 73). A miatt a helyzet miatt sok gyülekezeti tag kezdte el visszatartani a tizedet. Azt mondta nekik, „Nem látjátok, hogy semmilyen körülmények között sem helyes visszatartani a tizedeiteket és adományaitokat, azért mert nem értetek egyet mindennel, amit a testvéreitek csinálnak? A tized és adakozás egyetlen embernek sem a saját tulajdona" (74. o.). Majd hozzátette: „Méltatlan lelkészek kaphatnak ugyan lesújtó véleményeket, de ne kövessetek el bűnt ti magatok is azzal, hogy visszatartjátok az Úrtól a saját tulajdonát" (74. o.).

Azzal a felhívással fordulunk gyülekezeti tagjaink felé, hogy imádkozzanak Isten egyházáért és vezetőiért, hogy maradjanak hűségesek a tized dolgában. Az Úr sokkal jobban törődik egyházával, mint közülünk bárki, és nyugodtan bízhatunk abban, hogy Ő biztos kézzel fog bennünket vezetni.

 
 
 
 
Sáfársági Osztály
Letölthető anyagok
Állásfoglalások
Joomla Toplista