„Mily, boldog nap..." - énekelte a Rákoscsabai Gyülekezet 2012. december 22-én. Valóban, egy boldog nap volt mindannyiunk számára, hiszen keresztségi istentiszteletet tartottunk. Hat kedves lélek, döntött úgy, hogy átadja életét Krisztusnak. A helyi gyülekezet ének-, zene- és versszolgálatokkal dicsőítette Istent és tette meghittebbé e csodálatos alkalmat.

A keresztelendők négy különböző gyülekezetből érkeztek. Nem tudhatjuk, kinek milyen utat kellet bejárni, milyen viharokat kellet átélni, amíg a döntés megszületett, amíg felismerte az igazságot és azt, hogy ki is valójában Jézus.

Szilvási András testvér, a Bp.-Rákoscsabai Gyülekezet lelkésze a tanítványok életéből emelt ki egy olyan eseményt, amikor viharba kerültek, tökéletes viharba. Félelmetes pillanatokat éltek át, bár tapasztalt, bátor hajósok voltak. Jézus velük volt, de éppen elaludt, talán elfáradt az előző napok eseményei miatt. A tanítványok lázadoztak, hogy miért alszik, éppen most, amikor szükség van a segítségére. Mikor látták, hogy Jézus szavára a vihar lecsendesül, akkor értették meg valójában, hogy kivel vannak egy csónakban. A vihartól való félelmük eltörpült, mert rájöttek, hogy a világ Ura áll mellettük. Ez a tökéletes pillanat, a felismerés pillanata.

Így gondolkodunk talán mi is, amikor az élet vihara megtépáz bennünket és elfelejtjük, hogy a hit és a félelem nem egyeztethető össze, hiszen más forrásból fakad. Bár a vihar jön, Jézus le tudja csendesíteni. Csak a viharban értjük meg, hogy ki Jézus valójában, ezért ne lázadozzunk, ha viharba kerülünk. Minden lecsendesült vihar, minden győzelem és minden tökéletes pillanat Jézusnak köszönhető.

Az Ige szavai után Simon István lelkész testvérünk kérte imában a jó Isten áldását a keresztelendőkre. A keresztelés szolgálatát Henter Barna testvér, a Sashalmi Gyülekezet lelkésze kezdte meg. Gráf Andrásné, Andrea kemény viharokkal küzdve hozta meg döntését, bár az Ellenség utolsó percig harcolt, hogy visszatartsa. Különleges eseménynek számított, amikor Horváth Péter testvérünk, a Práter utcai gyülekezet lelkésze egy kínai nemzetiségű fiatalembert keresztelt. Du Wen Wu-t hazájából érkezett rokonai, lelki testvérei segítették, bátorították a döntésben.

Speri Jánosné Zsuzsika a Biblia tanulmányozása közben, a Szentlélek segítsége által jutott el az igazság megismerésére. A világhálón próbálkozott olyan gyülekezetet keresni, ahol a teljes igazságot vallják és tanítják. Amikor először megjelent a Pesterzsébeti Gyülekezetben meggyőződését bizonyítva, tizedet hozott az Úr oltárára. Zsuzsikát Simon István testvér, a Pesterzsébeti Gyülekezet lelkésze keresztelte.

A Rákoscsabai Gyülekezet három új taggal bővült. A Juhászi házaspár a testvérek hűséges munkája eredményeként jutott el a keresztségig. Endre testvérünk a kiadóban dolgozott, így ő volt az első, aki olvasta kiadványainkat. Felesége, Erzsike, az első Bibliáját egyik rákoscsabai testvértől kapta, és nagy örömmel tanulmányozta. Mindketten megértették, hogy Istenünknek szüksége van rájuk, és vállalták, hogy Jézust követik, munkatársai lesznek.

Megható pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor Ferencz Annuskát édesanyjához hasonította Szilvási András lelkész testvérünk. A keresztségre való felkészítés alatt olyan mély lelki kapcsolat alakult ki, ami példaértékű. Annuska Erdélyben, a Hargita lábánál született, hithű katolikus családban. Gyermekeit, bár nehéz körülmények között, de istenfélelemben nevelte. Fia, István, Budapesten talált munkát, és egyik kollégája által ismerte meg az adventista közösséget. Rövid időn belül megkeresztelkedett. Mint hűséges tanítvány, próbálta meggyőzni édesanyját, hogy kövesse az ő példáját. Annuska elkezdett járni a gyülekezetbe, és mind jobban és jobban érezte, hogy ezt az utat kellene járnia. Amikor Erdélybe utazott és látta a rokonokat, szomszédokat templomba menni megdöbbent azon, hogy nem érez semmi vágyódást velük tartani. Elmondása szerint a végső döntésben Szilvási András lelkész testvérünk törődése, szeretete, figyelmessége, valamint a gyülekezet gondoskodása segítette.

Hálásak lehetünk a jó Istennek az ilyen alkalmakért és mindazokért a testvérekért, akik szívükön viselik embertársaik sorsát. Bár a vihar jön, de ne feledjétek, hogy a „csónakban" Jézus velünk van. Amíg Ő van a kormánynál, addig nincs mitől félni, lecsendesíti a vihart, és biztos révbe vezeti az övéit.

Varró Margit