oldal 1 / 2
Küldetésünkkel kapcsolatban a kereszt egy kiemelkedő, visszatérő téma,
amely végigvonul a Szentírás teljes egészén. A Biblia szemszögéből nézve úgy
tekintünk a keresztre, mint az ígéret előrevetítésére, a keresztáldozat
beteljesedésére és az elvégzett küldetés ünneplésére. És ahogy a Jelenések
könyvéhez érünk, a kereszt (küldetésünkkel kapcsolatban) nemcsak hogy központi
helyet foglal el, hanem a végidő küzdelmében a győzelem kulcsa is egyben.
A kereszt történelmi háttere
Az
evangéliumok írói nagyon kevés információt adnak a keresztről, mert akkoriban,
amikor ők írtak, mindenki pontosan tudta, mit jelent. A kereszt, mint
halálbüntetés a keleti világból ered. Az első évszázad folyamán vették át a
görögök, és aztán a rómaiak tovább „finomították". Római polgárokat azonban
soha nem feszítettek keresztre. Ezt a büntetést a rabszolgákra, a tartományi
területeken élőkre és a legszörnyűbb bűnözőkre szabták ki.1 Az
ókorban a keresztre feszítést tartották a legkegyetlenebb és a legmegalázóbb
büntetési formának. Nem kétséges, Jézus napjaiban az emberek úgy érezték, hogy
átok ül azon, aki a kereszten függ, bárki legyen is az.2
A Szentírás
elbeszélése szerint Jézus csupán hat órával azután, hogy a Golgotára ért, azt
kiáltotta: „Elvégeztetett!" Ez egyértelművé teszi, hogy Jézus nem a keresztre
feszítés fizikai következményei miatt halt meg, máskülönben jóval tovább képes
lett volna a kereszten maradni. Ellen White betekintést ad Jézus szenvedésének
okába: „Krisztus attól félt, hogy a bűn oly súlyos Isten szemében, hogy örökre
elszakítja Őt az Atyától... A bűnnek ez az érzete volt az..., ami oly keserűvé
tette azt a poharat, amit kiivott, és összetörte Isten Fiának a szívét."3
Ez azt
sejteti, hogy az Atyától való elszakadás érzése olyan erős érzelmi agóniát
okozott, amely kioltotta Jézus életét. Nem a kezein és lábain átfúródó szögek,
és nem a megkorbácsolás ölte meg. Az Őt körülvevők gúnyolódásánál és
sértegetésénél sokkal hangosabb volt bensőjében a haldokló világ kiáltása. Testének
sikoltásánál és vonaglásánál sokkal szörnyűbb volt lelkének meghasadása és az
elválás okozta fájdalom. Az arcára száradt köpésnél és vérnél sokkal nehezebb
volt elviselni a szívére nehezedő bűnöket és a bűntudatot.
De a kereszt
otthagyásának kényszerétől erősebb volt az az elhatározás, hogy betöltse
küldetését, és a Golgota borzalmainál fontosabb volt egy bőséges aratás
lehetősége.
Az ember megváltásának epicentruma
E miatt az
egyedülálló áldozat miatt, a kereszt az egész keresztény történelem legfontosabb
eseményévé vált. Jézus küldetése nem lett volna teljes a kereszt nélkül -
csakúgy, ahogyan a miénk is erőtelen lenne nélküle. A kereszt által Isten
teljes mértékben, véglegesen és az egész örökkévalóságra biztossá tette
megváltásunkat. Ennek teljes jelentőségét nincs nyelv, ami elmondhatná, nincs
toll, ami leírhatná, és nincs elme, amely egészen megérthetné.4
Ellen White úgy látja ezt, mint „a nagy igazság, mely körül az összes többi
igazság csoportosul." Így folytatja: „Isten Igéjében található minden
igazságot... abban a fényben kell tanulmányoznunk, amely a Golgota keresztjétől
árad."5
Az egész örökkévalóságon át egyre tisztább és újabb képet kapunk majd a
Golgota mélységéről és jelentőségéről. Isten emberi természetben való
leereszkedése - annak minden gyengeségével és korlátjával - és hajlandósága,
hogy elhordozza ennek következményeit, örökre felrázza majd szellemi
képességeinket, és lángra gyújtja legmélyebb érzelmeinket. A Golgota ezért
mindig és minden igazság középpontja.
|